A képen a Magyar Divatcsarnok reklámja látható 1938-ból. A Magyar Divatcsarnok Budapesten a Rákóczi út 74. szám alatt működött. A többgenerációs kereskedődinasztia, a Ruttkay család áruházában nagyarányú forgalom lüktetet a huszadik század első felében. Az államosításokat követően ebben az épületben kapott helyett az Otthon Áruház. A reklám fűzős bőrcipőket hirdet 7.90 pengős áron. A fotó a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének darabja.
A képen a Magyar Divatcsarnok reklámja látható 1938-ból. A Magyar Divatcsarnok Budapesten a Rákóczi út 74. szám alatt működött. A többgenerációs kereskedődinasztia, a Ruttkay család áruházában nagyarányú forgalom lüktetet a huszadik század első felében. Az államosításokat követően ebben az épületben kapott helyett az Otthon Áruház. A reklám iskolai egyenruhákat hirdet lányoknak 16, fiúknak 12.90 pengős áron. A fotó a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének darabja.
A képen a Magyar Divatcsarnok reklámja látható 1938-ból. A Magyar Divatcsarnok Budapesten a Rákóczi út 74. szám alatt működött. A többgenerációs kereskedődinasztia, a Ruttkay család áruházában nagyarányú forgalom lüktetett a huszadik század első felében. Az államosításokat követően ebben az épületben kapott helyett az Otthon Áruház. A reklám magyaros ruhát hirdet hat éveseknek 17 pengős áron. A fotó a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének darabja.
Szendrő városa Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Aggteleki -karszt peremén fekszik. Itt épült a megye első kővára, melyet a Rákóczi - szabadságharc idején romboltak le. A város szülötte Csáky István, aki 1694-ben földszintes kastélyt építtetett, mely épület ma a Közművelődési Központ és Könyvtár-Oktatástörténeti Gyűjteménynek ad otthont. Itt található a címben szereplő kötet is.
Szendrő városa Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Aggteleki -karszt peremén fekszik. Itt épült a megye első kővára, melyet a Rákóczi - szabadságharc idején romboltak le. A város szülötte Csáky István, aki 1694-ben földszintes kastélyt építtetett, mely épület ma a Közművelődési Központ és Könyvtár-Oktatástörténeti Gyűjteménynek ad otthont. Itt található a címben szereplő kötet is.
