A pohár eredetije a XIII. században készült. A zalaszentgróti közös céh használta, úgynevezett társ-pohár volt, amelyből a céh gyűlésein ittak. A céhedények az együvé tartozás jelképei voltak a céhen belül. Minden céhen belüli változás ünnepélyes keretek között zajlott, amelyeken ezek az edények emelték az esemény fényét. A céhedényeket általában a céhre jellemző motívumok díszítették.
A Magyar Híradó 1926. márciusi száma még fekete-fehér változatban és hang nélkül tájékoztatja a nézőket a nagyvilág történéseiről. Magyarországon az első filmhíradókat az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával forgatták, de a rendszeres filmhíradó készítés csak a XX. század tízes éveiben indult meg. 1991-ig tartott az a korszak, amikor a mozilátogatók a nagyjátékfilmek előtt a filmhíradókból tájékozódhattak hazánk és a nagyvilág jelentősebb eseményeiről. Ekkorra viszont a televízió és a videotechnika fejlődése túlhaladottá tette a híradózás e fajtáját.
A Magyar Híradó 1926. májusi száma még fekete-fehér változatban és hang nélkül tájékoztatja a nézőket a nagyvilág történéseiről. Magyarországon az első filmhíradókat az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával forgatták, de a rendszeres filmhíradó készítés csak a XX. század tízes éveiben indult meg. 1991-ig tartott az a korszak, amikor a mozilátogatók a nagyjátékfilmek előtt a filmhíradókból tájékozódhattak hazánk és a nagyvilág jelentősebb eseményeiről. Ekkorra viszont a televízió és a videotechnika fejlődése túlhaladottá tette a híradózás e fajtáját.
A kép a Történelmi arcképcsarnok című könyvben jelent meg, melyet Dolinay Gyula írt. Dolinay 1850-1918 között élt és alkotott. Középiskoláit Debrecenben végezte, egyetemi hallgatóként került fel Budapestre, ahol 1869-ben elindította a Tanulók Közlönye című ifjúsági lapot. Ettől kezdve az írásnak élt. Cikket írt a Néptanítók Lapjába, a Honba, a Családi Körbe. Több lapnak is a szerkesztője, valamint kiadója volt a Tanulók Közlönyén kívül. Ilyen volt - a teljesség igénye nélkül - a Tanuló Ifjúság Lapja, a Kis Újság, a Szabad Magyarország, valamint a Lányok Lapja.
A Wekerletelep a XX. század első negyedében épült Kispesten a Határ út, a Nagykőrösi út, az Ady Endre út és a Rákóczi utca által határolt területen. A képen a Kós Károly tér lakóházai láthatóak a Kós-kapuval.
