A filmben bemutatott csövesek munka nélkül, csoportokba verődve élnek. Amire szükségük van, azt ellopják. Pályaudvarokon, aluljárókban, tároló-helyiségekben, esetleg egy-egy alkalomra kiadott szobában alszanak. Könnyűzenei koncerteken őrjöngenek, kisebb- nagyobb "balhékat" rendeznek Az ő életükkel párhuzamosan nehéz fizikai munkát végző, munkásszálláson lakó emberekről villan fel egy-egy kép. A film második felében az egyik "csöves" elmondja egy fiatal lánynak az ő életfilozófiáját. A fiatal lány arról a programról beszél, amit a KISZ ( Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség )nyújt az ő számára, és a fiút elhívja a KISZ egyik kirándulására. Alkotók: Szorgent Sándor rendező, Mihók Barna forgatókönyv, Surányi András forgatókönyv, Beatrice Együttes zene, Kántor Katalin vágó. Balázs Béla Stúdió, 1981._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
A Debreczeni Nemzeti Színház plakátja 3 szakaszos népregét hirdet 1863. március 22-re. „A nagyidai czigányok”című előadásról tájékozódhatnak az érdeklődők. A művet a Reszler István igazgatása alatti dráma és dalmű társulat mutatta be. A színlap a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumában (DEA) található meg._x005F_x000D_ https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/418_x005F_x000D_ _x005F_x000D_ _x005F_x000D_
Történelmi és régészeti közlemények - boszorkányper
Leírás
Bakos Balás prókátor elleni boszorkányvád című cikk ajánlott a feldolgozásra (7. oldal). A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár tulajdona a kiadvány, melyet 1926-ban adtak ki.
A nagyszabású Ezeréves Kiállítást 520 000 négyzetméteren rendezték meg a Városligetben, melyet Ferenc József nyitott meg 1896. május 2-án. A 240 pavilonban magyar eredetű tárgyakat, alkotásokat, gyártmányokat és termékeket mutattak be. A Révai Lexikon statisztikája szerint az állandó és időszaki kiállítók száma együttvéve 21 310 volt. A kiállítás területét két főcsoportba osztották. Az első főcsoportot a Széchenyi-szigeten elterülő Történelmi kiállítás alkotta. A második főcsoport a Jelenkori kiállítás volt, melyben 19 alcsoportot alakítottak ki. A VI. csoportot a mezőgazdaság; "gyümölcsészet"; kertészet; borászat; méhészet; állattenyésztés; selyemtenyésztés; állati termékek; állategészségügy témakör alkotta, melyhez többek között a Hölle pezsgőpavilon is kapcsolódott.
A Várkert Bazár (más néven: Várbazár) Budapest I. kerületében található. A Várkert Bazárt életre hívó gondolata az volt, hogy a rohamosan fejlődő, élénkülő pesti Duna-part pezsgő életét a budai oldalon is meghonosítsa, és a Budai Vár felőli oldalon a Budavári Királkyi Kertek méltó lezárását hozza létre, sőt, az üzletekkel hatékonyan tehermentesítse az építkezés költségvetését. Tervezése 1874-ben indult Reitter Ferenc vázlataival, tőle származik a beépítés alapgondolata. A Várkert Bazár Ybl Miklós tervei szerint épült 1875 és 1883 között neoreneszánsz stílusban, a Várkert Duna felőli lezárásaképpen.
.jpg)
