A Magyar Kultúra Napját 1989 óta január 22-én ünnepeljük annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk az évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
A kinyitható képeslapot 1918-ban a Gál testvérek adták ki Keszthelyen, mint a sorozat 27. számmal jelölt tagját. Napjainkban a Balatoni Múzeumban tekinthető meg, a régi Keszthely nevezetességeit is tartalmazó sorozat egyik elemeként. A sorozatban látható - többek között - a Festetics kastély, az Andrássy tér, a Kossuth Lajos utca és a Baross gőzhajó korabeli képe.
A Nemzeti Múzeum bejárata előtt található a bronz Arany-szoborcsoport, melynek talapzata mészkőből készült. Alkotói Schikedanz Albert építész és Stróbl Alajos szobrászművész. Az alkotást 1893-ban állították fel._x005F_x000D_ Fő alakja Arany János (3 és fél méteres), míg a talapzaton a kétméteres mellékalakok a költő legismertebb műveit idézik: jobb oldalon Toldi Miklós, bal oldalon Rozgonyi Piroska alakja láthatóak. _x005F_x000D_