A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) egy nagytestű, Afrikában élő, növényevő emlős. Nevük ellenére nem a lovak és nem is a disznófélék legközelebbi rokonai. Meglepetésre a DNS-ek összehasonlításából kiderült, hogy legközelebbi rokonaik a cetek (Cetacea). Az utolsó jégkorszak előtt Észak-Afrikában és Európában is sok helyütt éltek. Hidegebb éghajlaton is honosak voltak, ha a víz télen sem fagyott be. Ma már Egyiptomból is eltűnt, ahol a történelmi időkben még nagy számban megtalálható volt. Bár nílusi vízilónak hívjuk, mára már a Nílusból is kihalt. Ma már csak nagyobb tavakban, gyenge sodrású folyamokban él, illetve ezek partján. Átlagosan 3,5 m hosszú, 1,5 m marmagasságú és 1800 kg testtömegű állat. Teste csaknem teljesen csupasz, de a farok végén egyfajta szőrbojt figyelhető meg és erős szőrszálak vannak a szájnyílás környékén is. Hatalmas szájában több fog is agyarrá módosult, amelyek nem ritkán 25–30 cm hosszúra is megnőhetnek. A hímek egész életük során nőnek, míg a nőstények 25 éves korukra általában elérik végleges méretüket. A tehenek kisebbek, mint a bikák, tömegük csak ritkán haladja meg az 1500 kg-ot. Nagy tömegük ellenére is gyorsabban futnak az embernél. A szemük, a fülük és az orruk is a koponya tetején találhatók, így nem kell kiemelni a fejüket a vízből, hogy lássanak, halljanak, illetve levegőt tudjanak venni. Így védekeznek a napsütés ellen. Nappal alszanak, éjszaka aktívak, ekkor keresik táplálékukat. A sekély vizeket kedvelik, és bár úgy tűnik, hogy úsznak, többnyire állnak a vízfenéken. A kifejlett állatok 3-5 percenként jönnek fel a felszínre levegőt venni. Ez a folyamat automatikus, olyannyira, hogy a víz alatt alszanak, és ekkor is a felszínre bukkannak a megfelelő időközönként anélkül, hogy felébrednének. Víz alá merüléskor orrnyílásukat bezárják. _x005F_x000D_ Általában ártalmatlan állatok, de veszélyessé válhatnak, ha elvágják a vízhez visszavezető útvonalukat, vagy veszélyeztetve érzik kicsinyüket._x005F_x000D_
A zsiráf Afrikában élő párosujjú patás emlősállat, a legmagasabb és leghosszabb nyakú szárazföldi élőlény. A bikák szarvainak csúcsa akár 5,7 méterre is lehet a talaj felett, marmagasságuk pedig 3,3 méter. Ez a rendkívül hosszú (7 csigolyából álló) nyakának és hosszú lábainak köszönhető. A nyelve is rendkívül hosszú, mintegy 45 centiméteres: az ügyes eszköz a zsiráf számára is magas falatok megragadására és letépésére kiválóan alkalmas. A nemek színezetüket tekintve egyformák, de a tehenek kisebbek kb. 0,7–1 méterrel. A bikák testtömege elérheti az 1930 kilogrammot, a nőstényeknél azonban legfeljebb 1180 kilogrammot mérnek. Az utódok a száraz időszakban, május–augusztus között jönnek világra. Az újszülött zsiráf két méter magas, testtömege pedig 50–55 kilogramm. Az esetek nagy többségében egyetlen utód születik, de ikerellésre is volt már példa.A kiszsiráf már 15 perces korában képes felállni. A csikókat szüleik „óvodákba” tömörítik, így módjuk adódik nagyobb utak megtételére is evés vagy ivás céljából. Az anyaállatok eközben felváltva figyelik a kicsinyeket. A faj nappali életmódot folytat, de csak a hűvösebb reggeli és esti órákban aktív, ilyenkor táplálkozik és iszik. A nappal meleg óráit kérődzéssel tölti. Kérődzésre bármikor sor kerülhet, pihenés vagy menet közben is, hogy elősegítse a maximális tápanyag-felhasználást. A faj átlagéletkora a vadonban 10–15, fogságban 20–25 év._x005F_x000D_
Daróczi Csaba lett 2012-ben az év természetfotósa. A „GDF SUEZ – Az Év Természetfotósa 2012” pályázat képeiből a Magyar Természettudományi Múzeumban rendeztek bemutatót, a megnyitón adták át a pályázat díjait. Daróczi Csaba mellett díjazták Kurucz Ádámot, aki Az Év Ifjú Természetfotósa díjat kapta, míg Pohl András Az Év Búvárfotósa díjjal gazdagodott. A kiállítás fotódokumentációja a Debreceni Művelődési Központban kapott helyet. _x005F_x000D_
A képen Lakatos Pál Sándor szobrászművész Naprendszer-modell című alkotásának egyik tagja, a Mars látható. A teljes, 3,3 milliárdos kicsinyítésű makett, a Nap, a nyolc bolygó és a Plútó méretarányos megjelenítése. A Nap a Városháza keleti sarkánál a Lestár téren van. A közelben helyezkedik el a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars. A Jupiter kissé messzebb a Hírös Forrás mellett, a Szaturnusz a Piaristák terén, az Uránusz a körúton túl a Szövetség téren, a Neptunusz pedig a SZÜV bejárata előtt látható, méretarányos távolságokban. A trónfosztott Plútó a Planetáriumban található. A Nap egy 41,8 cm-es bronzgömb, a Föld borsószemnyi, a Plútó egy mákszemnél is kisebb. Az égitestek egy-egy Napot ábrázoló gömb különböző metszetében, 60X60-as gránitlapon elhelyezett önálló szobrászati alkotások, mellettük egy térképen látható az elhelyezkedésük. A modell tervezője E. Kovács Zoltán, csillagász.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület képeslapja
Leírás
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet (MMTE ) népszerűsítő képeslapon üres gólyafészek utal az állatvilág fenyegetettségére és a természetvédelem fontosságára. A keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárában található a képeslap.
