A debreceni Nagyerdei Kultúrpark Állatkert és Vidámparkja 15 játékával (elvarázsolt kastély, dodgem, óriáskerék, gyermekvasút stb.) a Tiszántúl legnagyobb állandó szórakoztató parkja. A vidámparkban az 1800-as évek végén készített lovasforgó ipartörténeti emlék, a gyermekvasút a mini dámrezervátumig szállítja az érdeklődőket, míg az elvarázsolt kastélyban a magyar népmesék jeles alakjaival ismerkedhetünk meg. Az 1974. április 17-én megjelent újságcikkben a kultúrparkba látogatók számáról szóló hír olvasható.
Keszthely – és egyben a Festetics család – legjelentősebb alakja Festetics György (1755–1819), aki 1791-től élt Keszthelyen. 1799 és 1801 között könyvtári szárnyat építetett a kastélyhoz. A könyvtárról készült képeslap - amelyet 1953-ban adtak postára - a Balatoni Múzeumban található.
Hősök tere számos településen található. Az objektumon a szentesi Hősök tere látható. A budapesti Hősök tere az Andrássy út végén található, mely hazánk és Budapest egyik szimbóluma, egyben a Városliget bejárata is. A teret az 1896-os millenniumi ünnepségre építették, és a magyarok ezeréves történelmének állít emléket. 14 emblematikus történelmi személyiség szobra áll itt, középen obeliszkkel, tetején Gábriel arkangyal szobrával, amely elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját. A Hősök tere a főváros legjellegzetesebb és legtágasabb tere. Az objektum a Hősök teréről készült panorámakép.
Móra Ferenc Kalmár Ilonához írt levelét tartalmazza a dokumentum. A borítékon Móra kézírásával a címzés, a feladás helye (Szeged) és dátuma (1932. július 31.) is olvasható. Az eredeti objektum Szegeden a Móra Ferenc Múzeum található.
A Magyar Naiv Művészek Gyűjteményében található ez az 1942-ből származó litográfia, amely Nagyné Rácz Veronika alkotása, s egy cigánymuzsikára párjával táncoló menyasszonyt ábrázol. A legény jobb kezében pénzt tart és nyújtja az asztalon lévő tányért tartó legénynek, aki összegyűjti a tánc megváltásának díját. Jobbra sorakoznak a táncra várakozó férfiak és nők. A menyasszonytánc a lakodalom éjszakáján megrendezett tánc, amelyen a menyasszony utoljára táncol leányként.Tánc előtt a jelentkezők a násznagyok asztalán álló tányérba, kosárba dobják a tánc „váltságdíját” jelentő pénzösszeget, ill. az asztalra helyezik ajándékaikat. Adományukat esetleg a tánc alatt is kézben tartják, felmutatják, vagy a ruhaneműt a menyasszony vállára terítik, felajánlásukat pedig a vőfély kikiáltja, pl.: „Egy borjúért táncol a menyasszony!” Jelentős mozzanata a menyasszonytáncnak, hogy a menyasszony a vőlegény hozzátartozóival táncol, akik ezzel mintegy kifejezik, hogy a családba befogadták.
