Czóbel Béla (Budapest, 1883. szeptember 4. – Budapest, 1976. január 30.) Kossuth-díjas magyar avantgárd festő. A nagybányai művésztelep után tanult Münchenben és Párizsban, az avantgárd előretörésével párhuzamosan a magyar Nyolcak festőcsoport alapítója volt. 1940-es hazatérése után Szentendrén dolgozott. A festmény a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban található.
A fényképen egy fából esztergált, henger alakú, kis gombos fedővel rendelkező sótartót látunk. A tárgyat Miskolcon lehet élőben megtekinteni a Herman Ottó Múzeumban. Méretei: magassága: 7 cm, szájátmérője: 5,5 cm. A só nem csak ételeink ízesítője, hanem egyéb felhasználása is ismert. Többek között gyógyításra is felhasználható.
Zoológusként a sáskákat, pókokat, madarakat és vonulásukat tanulmányozta, a halakat kutatta, néprajztudósként a halászat és a pásztorkodás témája izgatta, ezeket ősmesterségekként értékelte, kiváló ősrégészként felismerte a bükki ősemberleletet, ennek elismertetéséért legalább olyan heves harcot vívott, mint nyelvészként a nyelvújítók túlkapásai ellen. E csaták közti békeidőkben" azon dolgozott, hogy a halászat és a pásztorkodás nyelvkincsét, a népnyelv kifejezéseit gyűjtse. A létező magyar kifejezéseket a tudományos nyelvbe is beemelje. Mindemellett pályáján fontos szerep jutott a publicisztikának, az ismeretterjesztésnek, a fényképészetnek, valamint a művészi színvonalú természet- és néprajzi hitelességű hangszer-_x005F_x000D_ ábrázolásoknak." olvasható a http://www.hermanottoemlekev.hu/ honlapon, mely a 2014-es Herman Ottó év alkalmával készült rendezvénysorozat ismertetője.
Balatonakarattya középpontjában állt a több mint 400 éves Rákóczi-szilfa. A legenda szerint a névadó fejedelem egykor ehhez a fához kötötte a lovát. A kidőlt szilfa mögé 1991. június 30-án mamutfenyőt ültettek, melynek táblája a 'nagy' elődre emlékeztet, melyen az írás: Szabadság-fa a Rákóczi szilfa emlékére.
A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum tulajdonában lévő gyűjtemény egy darabja. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvár megyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
