Barna medve habzsol a kifutóban. A barna medve (Ursus arctos) a medvefélék (Ursidae) családjának legelterjedtebb faja, az egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozó. Teste 1–2,8 méter hosszú, tömege ennek megfelelően 80–680 kilogramm. Különböző alfajai rendkívül változatos élőhelyekhez alkalmazkodtak a félsivatagoktól a magashegységeken át a tundráig. Gyakran átkóborló egyedeket is lehet látni Magyarországon, így a Börzsönyben, a Bükkben, és Aggteleken is. A debreceni Nagyerdőben megtalálható állatkerben is megnézhetjük ennnek az állatfajnak pár példányát!
A szarka fekete-fehér közepes termetű madár, a verébalakúak rendjébe, ezen belül a varjúfélék családjába tartozó faj. Miindenevő, a magoktól és a rovaroktól kezdve a tojásokig, madárfiókákig, az elpusztult madarakig mindent megeszik. Időnként előfordul, hogy nálánál kisebb, de felnőtt madarakat (feketerigót és egyéb énekesmadarakat) is elfogyaszt. A szarka monogám és élethosszig tartó párkapcsolatban él. Fészke nagy, fedett gömb alakú építmény, amely gallyakból készül, és agyaggal vagy trágyával van kitapasztva. Vékony gabonaszár, fű vagy szőr béleli. A fészekalja általában 5-7 halványkék vagy zöld, barna pettyes tojásból áll. A kitömött madás a Rippl-Rónai Múzeum tulajdona.
A képen a Nagyerdei Kultúrpark információs táblája látható, mely pontos információt szolgáltat az örvös medve lakhelyéről, táplálkozási szokásairól, stb.
A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő gyűjtemény darabja. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvár megyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
