Városlőd a XIX. században országos hírnévre tett szert a kőedénygyárnak köszönhetően, ahol kályhacsempét is gyártottak. A városlődi edénynek jellemzője a hajszálrepedés-mentesség és a sajátos stílusú népies motívum megjelenése volt. 1920 körül kézzel festett tányérokat, tálakat, bögréket, korsókat, mosdókészleteket gyártottak az üzemben. A II. világháború után a kőedénygyár csökkentett létszámmal újra tudta indítani a termelést. 1947-ben már Hollandiába is exportált teáskannákat, csészéket. 1950-ben az államosítás után a gyár megszűnt. Az objektum a 6330 és 6331sorszámon nyilvántartásba vett városlődi tányérok képeit tartalmazza.
A Fogadalmi templom Szegeden, a Dóm téren található. Építését az árvizektől való megmenekülésért fogadalomból 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák, építésének helyéről 1883. január 22-én döntöttek. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett, és a párizsi Sacré Cœur-székesegyházhoz hasonlóan, a Szegedi Dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városi vezetés, a templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, felszentelése 1930. október 24-én volt. A dokumentum a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzött, 1825. számú, a templomot ábrázoló képeslap.
A Fogadalmi templom Szegeden, a Dóm téren található. Építését az árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák, építésének helyéről 1883. január 22-én döntöttek. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett, és a párizsi Sacré Cœur-székesegyházhoz hasonlóan, a Szegedi Dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városi vezetés, a templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, felszentelése 1930. október 24-én volt. A dokumentum a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzött, 1096. számú, a templomot ábrázoló képeslap.
A Fogadalmi templom Szegeden, a Dóm téren található. Építését az árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák, építésének helyéről 1883. január 22-én döntöttek. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett, és a párizsi Sacré Cœur-székesegyházhoz hasonlóan, a Szegedi Dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városi vezetés, a templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, felszentelése 1930. október 24-én volt. A dokumentum a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzött, 1096. számú, a templomot ábrázoló képeslap.
Szendrő városa Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Aggteleki -karszt peremén fekszik. Itt épült a megye első kővára, melyet a Rákóczi - szabadságharc idején romboltak le. A város szülötte Csáky István, aki 1694-ben földszintes kastélyt építtetett, mely épület ma a Közművelődési Központ és Könyvtár-Oktatástörténeti Gyűjteménynek ad otthont. Itt található a címben szereplő kötet is.
