Hévíz gyógyfürdő. Tórészlet, színezett képeslap. Hévíz város Délnyugat-Magyarországon, Zala megyében, a Keszthelyi járásban. Itt található a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytó, melynek köszönhetően kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után. A több ezer éves tőzegfenekű gyógytavat egy 38 m mélyen fekvő forrásbarlang több, ásványi anyagokban gazdag, hideg és a meleg vizű forrásai táplálják. A 410 literes másodpercenkénti vízhozam mellett a tó vize három nap alatt teljesen kicserélődik. A feltörő víz hőmérséklete a forrásnál 38,5 fok, a tó hőmérséklete 24-38 fok között ingadozik az évszakok időjárásainak megfelelően, ezért még télen is alkalmas a fürdőzésre. A kép a Balatoni Múzeum - Képeslaptár tulajdona.
Az Állatok világa elnevezésű kártyacsomagot 1970 körül adták ki, harminckét különféle állatfaj látható a lapokon. Több olyan kártya is található a piacon, amely állatokat segítségével az egyszerű memória játéktól az ábécé gyakorlásáig különféle játékok játszhatók . Az állatok megismerését ezek a játékok szórakoztatva végzik. A pakli a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhelyben maradt fent.
A gyerekek természeti ismereteit az iskolai kereteken kívül gazdagító programokat felsorakoztató eseménysorozat eredetije a Kecskeméti Ifjúsági Otthonban lelhető fel.
A Debreczeni Nemzeti Színház plakátja 3 felvonásos népregét hirdet 1864. július 18-ra. „A varázsfátyol vagy a trieri tündér tó”című előadásról tájékozódhatnak az érdeklődők. A művet a Reszler István igazgatása alatti dráma és dalmű társulat mutatta be. A színlap a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumában (DEA) található meg. https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/418
A nagyszabású Ezeréves Kiállítást 520 000 négyzetméteren rendezték meg a Városligetben, melyet Ferenc József nyitott meg 1896. május 2-án. A 240 pavilonban magyar eredetű tárgyakat, alkotásokat, gyártmányokat és termékeket mutattak be. A Révai Lexikon statisztikája szerint az állandó és időszaki kiállítók száma együttvéve 21 310 volt. A képen a kereskedelem-, pénz- és hitelügy pavilonja látható, melyben a vásárok történetét, a szállításügy fejlődését mutatták be képekben, valamint itt voltak a kereskedelmi testületek és kamarák kiállításai is.
