A fekete gólya a gólyaalakúak rendjébe, ezen belül a gólyafélék családjába tartozó faj. Testhossza 90-100 centiméter, szárnyfesztávolsága 145-155 centiméter, tömege kb. 3000 gramm. Majdnem teljesen fekete, hasa fehér, csőre, lába és szeme környéke vörös. Síkságon és hegyvidéken egyaránt előfordul. Nyugat-Európában leginkább Spanyolországban és Portugáliában, keleten azonban elterjedt egészen Észak-Kínáig. _x005F_x000D_ Magyarországon kis állománya él, költ a Hanságban, a Rába vidékén, az Őrségben, a Szigetközben, a Felső-Tisza-vidékén, a folyókat kísérő erdőkben. Augusztusban ártereken, holtágakban gyülekezik, sokszor a gémekkel alkot egy csapatot. Közép- és Dél-Afrikában telel ki, majd április elejére érkezik vissza Európába.
A szép légivadász (Coenagrion puella) a szitakötők egyik faja. A hím alapszíne kék, a nőstényé zöldesbarna; a potroh mindkét ivarnál fémes fekete mintázatot mutat. Álló- vagy lassú folyású vizek parti növényzete felett repül. A peterakás lánchelyzetben történik; a nőstény a petéket kör alakban rakja a vízinövények levélfonákjára, de közben nem merül a víz alá. A lárva áttelel és fejlődésének befejeztével (a hőmérséklettől függően) elhagyja a vizet, és kész rovarrá vedlik. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján._x005F_x000D_
A képeken struccok láthatóak némiképpen meghlepő, téli környzetben a debreceni Nagyerdei Kultúrparkban. A strucc a madarak osztályának struccalakúak rendjébe és a struccfélék családjába tartozik. A legnagyobb testű ma is élő madárfaj. A kakas maximum 2,75 méter magasra nő meg; teste nagyjából 2 m hosszú, a tömege maximum 156 kilogramm (a kisebb tyúké maximum 110 kilogramm). Feje és nyaka csupasz._x005F_x000D_ Ez az egyetlen olyan futómadár, amelynek lábán csak két ujj van (a többién három). Az ujjak végén tompa karmokat visel, erős rúgása az oroszlánra is veszélyes. Afrikában a Szahara déli részén, Kelet-Afrikában, Namíbiában és a Kalahári-sivatagban honos. Telepeken más kontinenseken is tenyésztik; néhány ilyen telep már Magyarországon is van. Természetes élőhelyén több mint 40 évig él, állatkertekben akár 50 évig is.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák vagy a fuvolázómadár.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák vagy a fuvolázómadár.
