A képen a budapesti Rákóczi út 12. szám alatt egykor működött ruházati áruház reklámja látható. A Gutmann-sarok épülete a Rákóczi út és Síp utca sarkán áll, az épület és a portál egyszerre épült Wälder Gyula építész tervei szerint az 1930-as évek derekán. Gutmann J. és Társa ruházati áruház jellegzetes védjegye az elszakíthatatlan ruhát húzó embereket ábrázoló embléma volt, ez nem csak a plakáton figyelhető meg, de egykor épület oromzatát is díszítette. Később az államosításokat követően a Verseny Áruház vette át a Gutmann áruház helyét. Az 1939-ből származó, gyapjúkabátot hirdető reklámtábla a Bruchsteiner Ármin és Fia Litográfiai Műintézetben készült, e család nevéhez kötődik a bádognyomtatás technológiájának magyarországi meghonosítása is. A fotó a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének darabja.
A matematika 2. kiadása című könyv a továbbtanulni szándékozó, a versenyre felkészülő diákok fejlesztésére, vagy tanórai fejlesztésre alkalmas a pedagógus szándéka szerint. A középiskolára felkészítő feladatsorok elősegítik a tanulók felkészülését a továbbtanulásra. Olyan feledattípusokat tartalmaz, melyek az általános iskolai tanulók számára lehetőséget teremtenek a matematikai gondolkodás fejlesztésére a változatos feladatok biztosításával. _x005F_x000D_
Matematikai feladatgyűjtemény, amely 1955-től 1966-ig tartalmazza az 5-8. osztályos tanulóknak a városi és a megyei versenyek feladatait. A gyűjteményt a Tankönyvkiadó 1988-ban adta ki. A feladatok ma is jól használhatóak, jól beépíthetőek a matematika tantárgy oktatásába, és akár házi versenyek feladataiként is megoldhatóak. A pedagógus tetszés szerint választhat a feladatok közül.
A dolmányos varjú hossza 45-50 cm, szárnyfesztávolsága 84- 100 cm. Alakja és mérete a vetési varjúra hasonlít, de könnyű megkülönböztetni, mert szürke a teste és fekete a farka, a feje és a szárnya. Gyakran repül a magasban, de jóval kisebb csapatot alkot, mint a vetési varjú, és laza kötelékű a repülése. Nyílt erdőkben, lápokba, erdős patakokon, mezőgazdasági területek facsoportjain, városok parkjaiban fészkel. Mindenevő, kirabolja más madarak fészkét, rájár a hulladékra és a dögre is. A földeken rovarokat, bogyókat, magokat eszik, a vízparton kis halakat, csigákat. Nagy Lóránt tárgydermoplasztikai készítménye a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdona.
Tihany, Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. A félsziget alapzatát a sárgás-fehér - a Pannon-tengerből származó - homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villannak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Erre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel. Keszthelyen, a Balatoni Múzeum levéltárában megtalálható képeslapon a félsziget a Bencés Apátsággal látható.
