A képen a Magyar Divatcsarnok reklámja látható 1936-ból. A Magyar Divatcsarnok Budapesten a Rákóczi út 74. szám alatt működött. Az államosításokat követően ebben az épületben kapott helyett az Otthon Áruház. A reklám divat anyagból készült női átmeneti kabátot hirdet 34 pengő 50 filléres áron. A plakát Bakács Pál nyomdájában készült. A fotó a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének darabja.
A képen a Magyar Divatcsarnok reklámja látható 1936-ból. A Magyar Divatcsarnok Budapesten a Rákóczi út 74. szám alatt működött. Az államosításokat követően ebben az épületben kapott helyett az Otthon Áruház. A reklám férfi átmeneti kabátot hirdet 24 pengő 50 filléres áron. A plakát Bakács Pál nyomdájában készült. A fotó a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének darabja.
Divatos télikabát a Magyar Divatcsarnokból - reklámplakát
Leírás
A képen a Magyar Divatcsarnok reklámja látható 1936-ból. A Magyar Divatcsarnok Budapesten a Rákóczi út 74. szám alatt működött. Az államosításokat követően ebben az épületben kapott helyett az Otthon Áruház. A reklám divatos női télikabátot hirdet 65 pengős áron. A plakát Bakács Pál nyomdájában készült. A fotó a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének darabja.
A képen a budapesti Rákóczi út 12. szám alatt egykor működött ruházati áruház reklámja látható. A Gutmann-sarok épülete a Rákóczi út és Síp utca sarkán áll, az épület és a portál egyszerre épült Wälder Gyula építész tervei szerint az 1930-as évek derekán. Gutmann J. és Társa ruházati áruház jellegzetes védjegye az elszakíthatatlan ruhát húzó embereket ábrázoló embléma volt, ez nem csak a plakáton figyelhető meg, de egykor épület oromzatát is díszítette. Később az államosításokat követően a Verseny Áruház vette át a Gutmann áruház helyét. Az 1938-ból származó reklámtábla köntösöket és házikabátokat kínál különböző minőségben és áron, és az akkor 50 éve fennálló cég minőségi megbízhatóságát hirdeti. A fotó a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének darabja.
A sárközi Népművészek Háziipari Szövetkezet kerámia pereckulacs készlete 1976-ból, mely megtekinthető Budapesten, a Hagyományok Házában. A képen látható alkotások Kisgazda Ferenc nevéhez köthetők. A sárközi kerámia stílusegységét alkotó központok – Baja, Mórágy, Szekszárd, Siklós és bizonyos értelemben Mohács – ugyan nem a Sárközben vannak, az elnevezés azonban helytálló, mert a központok készítményeit elsősorban a Sárköz lakossága vásárolta és használta. A „sárközi stílus” tehát összefoglaló név, mely a Dunántúl egyetlen, nagyobb stílusegységet alkotó kerámia csoportjára utal. Az agyagedények gyakori típusai a korsók, kulacsok, butykosok, az agyag szerkezetének köszönhetően ugyanis égetés után ezek az edények meleg időben is hidegen tartották az ivóvizet.
