A " Balatonboglár - Fürdő élet" című képeslapot 1925-ben nyomtatták Budapesten, melyet Mádra küldött "Margitnak, Miklós". A postára adás dátuma 1931. augusztus 24. A dokumentumot Keszthelyen, a Balatoni Múzeum levéltárában őrzik.
Sándorfalva Szegedtől 12 km-re északra, Szeged és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark között félúton, a Szegedet Csongráddal összekötő 4519. jelű út mentén helyezkedik el. Az 5-ös főútról Szatymaz felől közelíthető meg. A település szomszédai délről Szeged, keletről Algyő és Hódmezővásárhely, északról Dóc, nyugatról Szatymaz és Balástya. Keletről 1 km hosszban a Tisza sodorvonala a közigazgatási határ. A szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzött képeslap Sándorfalva régi- és új iskoláját és a római katolikus templomot ábrázolja.
Belezna határ menti kistelepülés. A Mura-Dráva találkozásától északra, a Mura folyó keleti oldalán húzódó Szentmihályhegy északi lankája, a Visszafolyó-patak, a Principális - csatorna torkolata, a Mura folyó bal partján elterülő Kaponya-puszta, a Nagydombi, Gólyahegyi és Asszonyvári szőlőhelyek, a Szentháromsági erdők határolják. A beleznai üdvözlőlap a település néhány középületét mutatja be.
A debreceni Nagyerdei Kultúrpark Állatkert és Vidámparkja 15 játékával (elvarázsolt kastély, dodgem, óriáskerék, gyermekvasút stb.) a Tiszántúl legnagyobb állandó szórakoztató parkja. A vidámparkban az 1800-as évek végén készített lovasforgó ipartörténeti emlék, a gyermekvasút a mini dámrezervátumig szállítja az érdeklődőket, míg az elvarázsolt kastélyban a magyar népmesék jeles alakjaival ismerkedhetünk meg. A képen Nagy Sándor Ambrus, a kutúrpark igazgatója látható.
A Sárospataki füzetek, melyek 1864-ben íródtak a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban találhatók meg. Az alapvetően vallástörténeti témájú kiadványban néhány érdekes adat is olvasható. Mivel védelmi ideje lejárt, így a könyvtárban ingyenes hozzáférést biztosítanak megtekintésére.
