A Mezőtúri Agyagipari Háziipari Szövetkezet kerámia mokkás készlete 1976-ból, mely megtekinthető Budapesten, a Hagyományok Házában. A kávé Abesszínia Kaffa nevű tartományában élő kopt szerzetesektől származik. Állataik ettek a különleges növényből és a szerzetesek megfigyelték, hogy nyugtalanok voltak tőle egész éjszaka. Ők is fogyasztottak a termésből, tapasztalták is frissítő hatását. A tartomány nevéből, Kaffából, ered a kávé elnevezés a legendák szerint. Joggal merül fel a kérdés, hogy a kávé helyett sokszor használt mokka szó akkor honnan származik. A legenda szerint ez a kifejezés a jemeni Mokha városából ered.
A Képen egy 1930-ból származó a Dréher gyár cukorkáit reklámozó hirdetmény látható. Ez a kereskedelemtörténeti tárgy Budapesten található. Magyarországon a 20. század elején szerették volna növelni az édességtermelést. A kőbányai Dreher Antal Serfőző Részvénytársaság csokoládé és cukorkagyárat is alapított a máig híres sörgyár mellett 1922-ben. Egy évvel később társult a Maul céggel, megszületett a Dreher és Maul Kakaó és Csokoládégyár. Főleg keménycukorkát gyártottak, de például itt készült először csokis parány.
A képen Lakatos Pál Sándor szobrászművész Naprendszer-modell című alkotásának egyik tagja, a Merkúr látható. A teljes, 3,3 milliárdos kicsinyítésű makett, a Nap, a nyolc bolygó és a Plútó méretarányos megjelenítése. A Nap a Városháza keleti sarkánál a Lestár téren van. A közelben helyezkedik el a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars. A Jupiter kissé messzebb a Hírös Forrás mellett, a Szaturnusz a Piaristák terén, az Uránusz a körúton túl a Szövetség téren, a Neptunusz pedig a SZÜV bejárata előtt látható, méretarányos távolságokban. A trónfosztott Plútó a Planetáriumban található. A Nap egy 41,8 cm-es bronzgömb, a Föld borsószemnyi, a Plútó egy mákszemnél is kisebb. Az égitestek egy-egy Napot ábrázoló gömb különböző metszetében, 60X60-as gránitlapon elhelyezett önálló szobrászati alkotások, mellettük egy térképen látható az elhelyezkedésük. A modell tervezője E. Kovács Zoltán, csillagász.
A képen egy 1921-es florin látható. Az eredeti megtekinthető Nyíregyházán, a Kállai Gyűjtemény részeként. Az 1971 előtti font még 12-es számrendszeren alapult. Ekkor a váltópénze is összetettebb volt. 1 font 12 shilling-et ért. 1 florin egyenlő volt 2 shillinggel. 1971 után áttértek a tízes számrendszerre. Ekkor csak a penny maradt meg, mint a font váltópénze, de akkor már 1 font 100 pennyt ért.
Nagy-Britanniában 1971 előtt használatos 1 florint láthatunk a képen. Az érmét 1921-ben nyomták. Akkoriban a font váltása még nem a tízes számrendszer szerint történt. 1 font 20 shillinget ért, egy shilling 12 pennyt, ez pedig 4 farthingot. A kétshillingest, azaz a florint, 1849-ben vezették be. 1971-ben végül átálltak a decimális rendszerre, ekkortól egy font 100 pennyre oszlott. Az átállás hosszú folyamat volt, az utolsó régi pennyt 1993-ban vonták be. De az embereknél óriási összegű kb. 30 millió fontnyi régi pénz maradt, ezekt perselyekben őriztek, vagy a túristák vitték haza.
