996-ban Géza fejedelem meghívására a nyugati szerzetesség megalapítója, Szent Benedek követői érkeztek és alapították meg a monostort, melyet röviddel később Szent István látott el birtokokkal és privilégiumokkal. Az általa 1002-ben kiállított kiváltságlevélben nem csak az adományokat rögzítették, hanem a király szándékát is, mely a bencéseket arra szólítja fel, hogy naponta imádkozzanak "pro stabilitate regni nostri", az ország fennmaradásáért, sértetlenségéért. Könyvtára több mint 300.000 kötettel ma a világ legnagyobb bencés gyűjteménye. A Főapátsági Levéltár számos értékes dokumentumának leghíresebb darabja a legrégibb magyar (és egyben finnugor) írásos nyelvemlék, a tihanyi apátság 1055-ös alapító oklevele. Az objektum a Pannonhalmi Apátság könyvtáráról készült fotó, melyet a keszthelyi Balatoni Múzeum levéltárában őriznek.
Nyírbátorban és környékén magyar, német és román nemzetiségű családok építkeztek. Az etnikai hovatartozás, a szokások, a gazdálkodás jellege természetesen meghatározta a felépülő házak és melléképületeik külső megjelenését, alaprajzát. Ezeket a jegyeket mindmáig magukon hordozzák az épületek. A tulajdonosok igyekeznek modernizálni, de mégis megtartani a korabeli, hagyományos formákat, anyagokat._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
A Szabadság híd Budapest egyik, 1896-ban a főváros harmadik közúti átkelőjeként átadott hídja. A Szent Gellért tér és a Fővám tér között vezet át a Duna felett a Kiskörút folytatásaként. Háromnyílású, konzoltartós, rácsos vasszerkezetű híd. Az első, kizárólag hazai erőkkel létrehozott budapesti Duna-híd egyike volt a millenniumra elkészült kiváló műveknek.
Wekerletelep Budapest egyik városrésze a XIX. kerületben. A sajátos karakterű városrész a 20. század elején épült. Kispest, önálló településhez tartozó területen végrehajtott tervszerű állami építkezés eredménye a Wekerletelep.A Nagykőrösi út - Határ út - Ady Endre út - Bercsényi út határolt terület a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által nyilvántartott műemlék, a " Munkás- és tisztviselő telep". A képen a telep egyik emeletes lakóházsora látható.
A Wekerletelep építése 1908-ban kezdődött meg Wekerle Sándor politikus, miniszterelnök kezdeményezésére. A városrész 1909 és 1926 között épült meg magyaros, népi szecessziós stílusban. Az európai kertváros-építési mozgalom legnagyszerűbb magyarországi példája, sajátosan magyar városrész, amely a XX. század egyik merész és sikeres vállalkozásának eredménye.A telepen tervezett középületek közül először a népoktatás ügyet szolgáló épületeket építették meg. 1911-től 1914-ig négy iskolát és két különálló óvodaépületet létesítettek 48 tanteremmel, 18 óvodahelyiséggel és két fedett tornacsarnokkal. 1912-ben felépítették a rendőrkapitányság épületét és a lovas rendőri laktanyát, a következő évben pedig a postamesteri hivatal készült el. Az Ady Endre út 29. szám alatt álló épület - ahol az átadáskor a rendőrtisztek lakást is kaptak - több mint 100 éve ad otthont a kispesti Rendőrkapitányságnak.
