A képen a budapesti Rákóczi út 12. szám alatt egykor működött ruházati áruház reklámja látható. A Gutmann-sarok épülete a Rákóczi út és Síp utca sarkán áll, az épület és a portál egyszerre épült Wälder Gyula építész tervei szerint az 1930-as évek derekán. Gutmann J. és Társa ruházati áruház jellegzetes védjegye az elszakíthatatlan ruhát húzó embereket ábrázoló embléma volt, ez nem csak a plakáton figyelhető meg, de egykor épület oromzatát is díszítette. Később az államosításokat követően a Verseny Áruház vette át a Gutmann áruház helyét. Az 1939-ből származó reklámtábla a Bruchsteiner Ármin és Fia Litográfiai Műintézetben készült, e család nevéhez kötődik a bádognyomtatás technológiájának magyarországi meghonosítása is. A fotó a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének darabja.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum Kaporváron, a Fő utca 101. szám alatt található. Az intézmény Somogy-megye megyei múzeuma, melynek működését Kaposvár Megyei Jogú Város felügyeli. A múzeum digitális gyűjteménnyel is rendelkezik. Az objektum Sási János által készített fekete-fehér fénykép, mely Nyilas településen, lakó-épület bontását örökíti meg.
A keszthelyi Balatoni Múzeumban lévő képeslap hat mozaikjában a következő képek láthatók: a Hegycsúcs Szálloda; a Kilátó és Tévétorony (Kékes-tető); "Pagoda" Pihenő és Panzió; Lifestyle Hotel Mátra (Mátraháza). A közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozó Kékes-tető Magyarország legmagasabb hegycsúcsa. 1014 méter magas, egyes forrásokban 1015 méteres magasság olvasható. A Kékes hegy a Mátra hegységben (Északi-középhegység) található. Innen indul az ország leghosszabb sípályája (1,8 km). Tetején tévétorony található, amely kilátóként látogatható.
A keszthelyi Balatoni Múzeumban található fekete-fehér fénykép egy lottóhúzásról készült. Három nő és három férfi ül egy hosszú asztal mellett, amelyen a lottószámokat rejtő golyók vannak egy állványon elhelyezve. A háttérben a lottó régi reklámfigurája látható: fiatal fiú kalapja mellé tűzött négylevelű lóherével. Az Ötöslottó Magyarország egyik legrégebbi számsorsjátéka, játékszabályai rendkívül egyszerűek: 90 számból 5-öt kell megjelölni. A játékos akkor nyer, ha a kisorsolt 5 szám közül legalább 2-t eltalált egy számmezőben, és akkor ér el telitalálatot, ha az általa megjelölt mind az 5 szám egyezik a kisorsolt nyerőszámokkal. Ez tehát a klasszikus lottó, amit már 1957 óta játszhatunk ebben a formában.
A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában található az Általános Közjótékonysági Egyesület által 1904-ben kiadott sorsjegy. Ára 1 korona. A sorsjegyek olyan papírok, amelyek egy adott időpontban a rajtuk feltűntetett sorszámmal nyereménysorsoláson vesznek részt. Korábban két alapvető típusa volt, az állami szervezésű osztálysorsjegy és a nem állami kibocsátású egyszeri alkalomra szóló sorsjegyek. Magyarországon az osztálysorsjegyek 1897-ben jelentek meg az addigi állami lottójáték helyett. A sorsjegy hátoldalán olvasható az összesen 1117 db nyeremény száma és értéke. Ezek szerint 5000 korona értékű jutalomból van 3 db, 500 koronásból 2db, 200 koronásból 1 db, 50 koronásból 10 db, 10 koronásból 300 db, 5 koronásból 790 db, és van még 11 db jutalom 550 korona értékben.
