A képen a Debreceni Est 2008. 21.29-i cikke látható. 2008-ban ismét megrendezték az állatok karácsonyát a Debreceni Állatkertben. 50 éves jubileumot ünnepeltek, melynek keretén belül kedves programokkal várták a kicsiket és nagyokat. Az állatok ünnepi ebédet kaptak, az etetés igazi látványosság volt._x005F_x000D_ Az állatkertet 1958-ban nyitották meg a Nagyerdőben. Ez egy természetvédelmi terület. A világ minden tájáról vannak itt állatok, körülbelül 1500 példány, 165 állatfaj egyedei. Az elmúlt 15 évben folyamatos felújításoknak köszönhetően kicserélték a szűk ketreceket korszerű, tágas kifutókra.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő vetési lúd (Anser fabalis) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A vetési lúd, más néven téli lúd testhossza 66-84 centiméter, a szárnyfesztávolsága 142–175 centiméteres, testtömege 2200–4000 gramm. A tojó kisebb és könnyebb, mint a hím. Tollazatának színe a világosbarnától a sötétbarnáig terjed, fehér mintázattal. Sok alfaja van. Csőrük színe is nagyon változékony: csúcsa általában a citromsárgától a narancssárgáig terjedő színű, alapja feketés. A vetési ludak lába narancsszínű. A vetési lúd Európa és Ázsia északi részén, vizek közelében, folyópartokon költ. A Kárpát-medencében rendszeres telelő. A vízparthoz közeli, nyílt élőhelyeket kedveli. A vetési lúd növényevő, csőre széle fogazott, így könnyen letépi a füveket. Költőterületén minden friss zöld növényt megeszik, de a bogyókat és zuzmókat is. Telelőterületén fű és az őszi vetés képezi fő táplálékát. Néhány helyen szinte csak a gabonavetést fogyasztják. ezzel nagy problémát okozva a gazdálkodóknak. A vetési lúdnak is egész életében egy partnere van. Télen úgy tűnik, hogy a partnerek szem elől tévesztik egymást a vándorcsapatokban, de költéskor ismét párokra válnak szét. Mocsarak, folyópartok közelében a talajon fészkel. Évente egyszer költ, a fészket csak a tojó készíti. A fészekalja 5–6 tojásból áll, melyen 25–30 napig kotlik.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő vízisikló (Natrix natrix) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi.A vízisikló elsősorban lassabb folyóvizek, tavak, holtágak, mocsarak mellett él, de kavicsbányákban, lápokban és víztől távolabb is előfordul sík-, domb- és alacsonyabb hegyvidéken egyaránt. A faj testfelépítése erőteljes, a nőstények rendszerint nagyobbak a hímeknél: ez utóbbiak hossza ritkán éri el az 1 métert, míg a nőstények gyakran 120 centiméteresek. A vízisikló színezete változatos: háta zöldes- vagy kékesszürke, a sötétszürkés haspajzsok széle csontfehér. A háton páros fekete pontsor fut végig. Egyik legjobb azonosító jele a tarkó két oldalán látható, nőstényeknél halványabb, hímeknél erőteljesebb színű, félhold alakú, sárga, fehér vagy ritkábban vörös folt, amely azonban számos egyedről hiányozhat. A faj ügyesen közlekedik kígyózó mozgásával mind a vízben, mind a szárazföldön. Hüllő lévén elsősorban nappal aktív, ilyenkor vadászik. Táplálékát kisebb termetű gerincesek képezik, elsősorban különféle halak és kétéltűek, kiváltképpen békák. Késő ősszel száraz és meleg téli rejtekhelyet keresnek, ahonnan csak márciusban merészkednek elő. A kifejlett siklók tavasz végén-nyár elején párzanak, de a nőstény csak július-augusztusban rakja le kb. 15–30, végüknél füzérré összeragadt tojását. Magyarországon, mint minden hazai kétéltű és hüllő, a vízisikló is védett.
A képen látható szárnyasok a debreceni Nagyerdei Kultúrpark kifutójában élvezik a tavaszi jó időt. A debreceni az ország első vidéki állatkertjeként 1958-ban nyílt meg Magyarország első természetvédelmi területén, a Nagyerdőben, ahol ma a világ minden tájáról származó 165 állatfaj mintegy 1500 egyede látható. A Debreceni Állatkertet 1961-ben összevonták a szomszédos Ludas Matyi Vidámparkkal, a két intézmény mára teljesen egybeolvadva fogadja látogatóit: a Vidámpark játékai között is kifutók és állatházak bújnak meg. A fényképek 2000 tavaszán készültek.
A képen látható lovak a debreceni Nagyerdei Kultúrpark kifutójában élvezik a tavaszi jó időt. A debreceni az ország első vidéki állatkertjeként 1958-ban nyílt meg Magyarország első természetvédelmi területén, a Nagyerdőben, ahol ma a világ minden tájáról származó 165 állatfaj mintegy 1500 egyede látható. A Debreceni Állatkertet 1961-ben összevonták a szomszédos Ludas Matyi Vidámparkkal, a két intézmény mára teljesen egybeolvadva fogadja látogatóit: a Vidámpark játékai között is kifutók és állatházak bújnak meg. A fényképek 2000 tavaszán készültek.
