Rodolfo, polgári nevén Gács Rezső (született: Gross Rezső, Budapest, 1911. május 16. – Budapest, 1987. január 25.) magyar bűvész, érdemes és kiváló művész. Bűvészkedésre egy kínai gyöngyárus inspirálta, aki megtanított neki egy bűvészmutatványt a dunai kavicsokkal. 1931 januárjától lett tagja a Magyar Artista Egyesületnek. Az 1930-as években a magyar Moulin Rouge színpadának rendszeres fellépője volt olyan művészekkel, mint a Latabár fivérek (Árpád és Kálmán), Feleki Kamill, Halmai Imre, Fokker Géza, valamint Alfonzó. Ötvenedik születésnapja alkalmával az érdemes művész (1960), 1971-ben pedig (nyugdíjba vonulásakor) a kiváló művész kitüntető címet kapta meg. Utolsó nyilvános fellépése 1986. január 13-án volt a Mikroszkóp Színpadon.1987. január 25-én hunyt el Budapesten. Nyugdíjas korában is napi négy órát gyakorolt. Szlogenjévé vált mondata: „Figyeljék a kezemet, mert csalok!” Hitvallása is a következő volt: „Az a művész, aki meg van magával elégedve, az nem művész többé. Az meghalt.”
A győri evangélikus keresztyének képes naptára 1945. évre vonatkozóan az nyolcadik alkalommal jelentette meg 104 oldalon, 40 000 példányban a győri Baross Nyomda kiadása által. A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület Luther Szövetsége kiadványának a szerkesztője Szabó József győri lelkész volt. Pontos címe: Harangszó-Naptár.
A város legszebb, 1976 óta védett tiszafái állnak a Péterfia u. 1-7. szám előtt. az 1913-ban átadott intézmény előkertjében. Koruk: 60-90 év. Magasságuk átlagosan 5-10m. Az öt fa a város legrégibb természeti emlékei közé tartozik, melyek (korábbi kutatások, forrásmunkák bizonyítják) szintén az egykori Fűvészkertből kerültek ide. A tiszafa legtöbbször cserjeszerű vagy alacsony fává nő. A fa minden része mérgező, kivéve a termés piros magköpenyét. Erdészeti jelentősége ma már nincs, de kedvelt díszfa, parkokban, régi kastélykertekben szívesen telepítették.
A képen Lakatos Pál Sándor szobrászművész Naprendszer-modell című alkotásának első tagja, a Nap látható. A teljes, 3,3 milliárdos kicsinyítésű makett, a Nap, a nyolc bolygó és a Plútó méretarányos megjelenítése. A Nap a Városháza keleti sarkánál a Lestár téren van. A közelben helyezkedik el a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars. A Jupiter kissé messzebb a Hírös Forrás mellett, a Szaturnusz a Piaristák terén, az Uránusz a körúton túl a Szövetség téren, a Neptunusz pedig a SZÜV bejárata előtt látható, méretarányos távolságokban. A trónfosztott Plútó a Planetáriumban található. A Nap egy 41,8 cm-es bronzgömb, a Föld borsószemnyi, a Plútó egy mákszemnél is kisebb. Az égitestek egy-egy Napot ábrázoló gömb különböző metszetében, 60X60-as gránitlapon elhelyezett önálló szobrászati alkotások, mellettük egy térképen látható az elhelyezkedésük. A modell tervezője E. Kovács Zoltán, csillagász.
Az eredeti hangszer a kecskeméti Leskowsky hangszergyűjteményben található. A gyűjteményt Leskowsky Albert alapította 1979-ben. Az alapító a '70-es években hosszabb időt töltött a Német Demokratikus Köztársaságban, ahol elkezdte a különleges hangszerek gyűjtését. Hazatérve az itthoni hangszerkészítőket kereste fel, így gyarapítva a gyűjteményét. A hangszerek mellett dalokat is gyűjtött, azokról felvételeket készített. A gyűjtemény azóta adományokból is folyamatosan bővül. A kilencvenes évek eleje óta önálló kiállításon tekinthetők meg a hangszerek.
.jpg)
