A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő gyűjtemény darabja. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvár megyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
A Magyar Híradó 1931. évi novemberi száma még fekete-fehér változatban tájékoztatatta a nézőket a nagyvilág történéseiről. Magyarországon az első filmhíradókat az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával forgatták, de a rendszeres filmhíradó készítése csak a XX. század tízes éveiben indult meg. 1991-ig tartott az a korszak, amikor a mozilátogatók a nagyjátékfilmek előtt a filmhíradókból tájékozódhattak hazánk és a nagyvilág jelentősebb eseményeiről. Ekkorra viszont a televízió és a videotechnika fejlődése túlhaladottá tette a híradózás e fajtáját.
A fotón egy 1971. március 9-i Hajdú-bihari Naplóban megjelent cikk látható. A lap ma is naponta megjelenik az egész megyében kapható, és online is olvasható. Az első szám 1944-ben jelent meg, az akkori események iránti nagy érdeklődés szerepet játszott a lap indításában. Természetesen, ahogy minden akkori napilapnál, nem volt túl nagy mozgástere az újságnál dolgozóknak. 1991 óta a napilap osztrák tulajdonban van.
Musztángok és indiánok című grafika, Cseh Tamás munkája, magántulajdon. A musztáng lófajta, jellemzője az erős testfelépítés és a kis marmagasság. Az észak-amerikai indiánok lovagolták ezeket az elvadult spanyol lovak utódaiból fennmaradt állatokat. Érdekesség, hogy mivel hatalmas területen véletlenszerűen szaporodtak, ezért konkrét fajtaleírást nehéz adni róla, a spanyol fajtákon kívül angol telivérek és ún. quarter lovak is hatottak egyes állományaira, de nem az egész fajra. Cseh Tamás zeneszerző, előadóművész, író, különleges hangvételű dalaival a 20. század 70-es éveitől mutatja be a perifériára szorult ember életérzését.
A képen a Magyar Áruk Hete elnevezésű kiállítás bemutatott tárgyai láthatóak. A konzervált, hosszabb távon is eltartható élelmiszereket adalékanyagokkal tartósítják. Ezek legtöbbje nem káros, ám találhatóak olyan adalékanyagok is közöttük, amelyek - általában nagyobb mennyiségben - károsak a szervezetre. A fotó a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdona.
