Paládi-Kovács Attila néprajzkutató terepmunkájának fotódokumentumai a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetében találhatóak. A tudós a Kárpát-medence népi kultúrájának összegyűjtésekor fényképezte le a gazdasági és lakóépítményeket._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
A csűr vagy pajta a magyar népi építészetben a gazdasági épületek egy sajátos, építészeti jegyei alapján nem tipologizálható, csak funkcionálisan körülhatárolható típusa: az az épület, amelyben hagyományosan a szálas gabona cséplése folyt. Ilyenformán a csűr és a pajta hagyományosan elsősorban a paraszti gabonatermesztéshez kapcsolódó munkatér, és csak másodlagosan, kiegészítő jelleggel rakodóhelyiség. Szükségessége összefüggött a július–augusztusi csapadékos klímával, azzal az igénnyel, hogy a szemkinyerést száraz, védett helyen lehessen végezni. A kézi cséplés gyakorlatának eltűnésével a csűrök tárolófunkciója előtérbe került, illetve az állatok istállóztatására is használták őket._x005F_x000D_
Pankasz, a történelmi Őrséghez tartozó, a Zala völgyében fekvő település első okleveles említése 1393-ból származik. A helység neve a Pancoz / Pangracius / Pongrác személynévből ered. Temploma nincs, különösen értékes műemléke viszont az 1754-ben állított „szoknyás” harangláb. Az építmény fa szerkezete tölgyfából készült, a harangot fazsindely védi, a harangozót és magát az „épületet” pedig rozsszalmából készült zsúp. A felhasznált fa természetes színével, bárdolt vagy simított felületével, tökéletes szerkezetével, jó arányával a szerkezet és forma egységéről tanúskodik. Műemléki helyreállítására 1965-ben került sor.
Naptárkép.Április az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Venusról nevezték el ugyanis az istennőt Aperirének is hívták, melynek jelentése: megnyitni. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezi. A kép egyrészt sétáló embereket másrészt az árapály jelenség által visszahúzódó tenger homokos partját ábrázolja. Árapály jelenség a tengereknél: A bolygónkon megfigyelhető ciklikus jelenségek közül csak egy az árapály, pontosabban a tengerjárás (az apály és a dagály váltakozása), ám fontossága nagy, hiszen a hajózástól az energiatermelésig életünk számtalan területére hatással van.
A képeslap a Balatoni Múzeum képeslaptárában található._x005F_x000D_ A halászat ősi mesterség, mely az emberiség fennmaradásában nélkülözhetetlen volt. A honfoglalás után korlátozták a szabad halászatot. I. István adományozott balatoni halászatot. A 18. század végétől a balatoni halászok céhekbe tömörültek. A szezon ősztől keszeg-, harcsa-, pontyívásig tartott. Az első eszköz amelyről halásztak a bödönhajó, melyet egy nagy fatörzsből vájtak ki,1862-ig használták. Nagyon sokféle halászati eszközt alkalmaztak, pl.: rekesztőháló (varsa), emelőháló, dobóháló, zsákosháló._x005F_x000D_ Napjainkban 10 tonnás, mélységmérő radarral felszerelt, daruval és navigációs berendezéssel ellátott motoros hajóval végzik a halászást._x005F_x000D_ Őshonos halak: vörösszárnyú keszeg, bodorka, kárász, dévérkeszeg, ponty, süllő, kövi csík, csuka, harcsa. A balatonból a nem őshonos halakat igyekeznek kipusztítani._x005F_x000D_ Kifejezetten balatoni szólás az: „él, mint hal a vízben”, „bámul, mint a csíkhal”
