A kecskeméti planetárium mintegy harminc éve épült. Kisplanetárium lévén befogadóképessége mindösszesen 60 fő, emiatt a programok bensőségesebbek, az adott csoporthoz alkalmazkodóak. A Föld északi féltekéjének bármely pontjáról kivetítik a csillagos eget, bemutatják a Nap után legközelebbi csillagot, a Centaurit, űrszondák által a bolygókról, holdjaikról, kisbolygókról, üstökösökről készített színes közelképeket. A planetárium csillagvizsgálóként is működik, így az érdeklődők távcsövön át a saját szemükkel láthatják adott esetben a holdkrátereket, a Szaturnusz gyűrűjét, a Jupiter felhősávjait és a körülötte keringő Galilei-holdakat, félvénuszt, kettőscsillagokat, csillaghalmazokat, galaxist, csillagközi anyagfelhőket. Az intézmény elsődleges feladata nem a kutatás, hanem az iskolai oktatást kiszolgáló tevékenység.
A képeslapon ábrázolt szőlőfürtök nem csupán ízletes gyümölcsök, hanem egészséges, C vitaminban gazdag tápanyagként is szolgálnak. Hazánk számos híres szőlőtermelő vidékkel büszkélkedik, a leghíresebb a tokaji, amelyet a Világörökség részének is nyilvánítottak. A lap a keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárban lelhető fel.
A képen látható füzet rejtvényei segítségével az érdeklődő Bátaszék helytörténetével ismerkedhet meg. A mai rejtvények őse a bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi, a több mint hatezer éves bűvös négyzet egy kínai emlékben maradt fenn. A számokat tartalmazó négyzeteken kívül ismerünk bűvös betűnégyzeteket is. A legkorábbi ilyen az ókori Pompeji romjai alól került a felszínre. A rejtvényfüzet megtalálható Solymár Imre Városi Könyvtárban.
A Tankönyvkiadó 1969-ben adta ki Budapesten a Környezetismeret - Kézikönyv általános iskolák 3. osztályának tanítói részére című tanítást segítő eszközt. A könyv Szendrőn található és magántulajdonban van.
Takács István (1901-1985) országos hírű festőművész, a matyó népművészet és szokásmód megörökítője, mintegy 200 hazai és külföldi templom freskójának alkotója. A Tenyér című vázlata a mezőkövesdi Takács István Gyűjtemény tulajdonában van.
