Aba-Novák Vilmos – Zalán Tibor: 17 aktlap_x005F_x000D_ Egészen különleges műalkotásokat tartalmazó mappát, egy XX. század eleji festő és egy XXI. század eleji költő közös alkotását mutatták be szerdán Debrecenben a Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban: az Aba-Novák Vilmos 1920-as években készült aktrajzait és Zalán Tibor 2007-ben írt verseit tartalmazó, ofszet eljárással készült mappa mindössze 80 számozott példányban jelent meg. Jankovics József irodalomtörténész szerint „Mindkettőjüket érdekelte a női test, izgatta őket a test megjelenítése, s a XX. század eleji festő és a XXI. század eleji költő hasonlóan oldotta meg feladatát. A masszív, kemény, erőt sugárzó rajzokból Zalán a szavakkal, a kézírás lírájával kicsalta az érzelmek sokszínűségét.”_x005F_x000D_
Fotó, jelenet az előadásból, melyet a Mu Színház társulatával Fejér Bálint rendezésével 2010. februárjában láthatott a nagyközönség. Az eredetileg jogász végzettségű Pataky Klára szerző 2003 -ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem koreográfus szakán. Saját koreográfiáival kivívta magának a szakma elismerését. Felhőman műve is elgondolkodtató témát dolgoz fel.
A színezett, rajzolt lapon a hévízi Gyógyfürdőtó látható, mely Magyarország legrégebbi és legismertebb gyógyfürdője, és a római korból származó emlékek szerint több mint 2000 éves múlttal büszkélkedhet. Az alkotó a vízben fürdőző vendégeket is megörökítette, a rajz előterében pedig egy gólya áll, és egy gyerek csüng a nyakában. Alul feliratok olvashatók: "Hévízgyógyfürdő" és "Anyú, már jövök". A múlt század elejéről származó lap a keszthelyi Balatoni Múzeum képeslaptárában lelhető fel.
Rézmetszet, tábori ágyúk. Az ágyúk legrégebbi és legalapvetőbb típusa. Az ágyú, régebbi nevén pattantyú, egy olyan hosszú csövű löveg, amelyet a lövedék nagy kezdősebességgel hagy el, lapos lövedék-röppályán halad, és nagy távolságra csapódik be. A csöves tűzfegyverek egyik fajtája, a tüzérség legrégebbi eszköze. Fejlődése során mind tömege, mind kezelőszemélyzetének létszáma csökkent, hatásfoka viszont, főként az acél felhasználásával, drasztikusan megnőtt. Napjainkban is alkalmazott lövegtípus.
Kapisztrán Szent János - olaszul Giovanni da Capestrano - (Capestrano, 1386. június 24. – Újlak, 1456. október 23.) itáliai teológus, hitszónok, inkvizítor, a nándorfehérvári diadal hőse, Magyarország és a tábori lelkészek védőszentje._x005F_x000D_ Bár holtteste a török uralom zavaros éveiben örökre eltűnt, a magyar katolikus egyház ma is saját szentjeként emlékezik rá. Emléknapja, egyben halálának napja október 23. _x005F_x000D_ Szobrát 1922-ben - halálának 465. évfordulója, valamint a Szent Ferenc rend magyarországi 700 éves jubileuma alkalmából állították. _x005F_x000D_ Talpazata mészkő, 250 cm, a szobor bronz 300 cm. _x005F_x000D_ Kapisztrán szerzetesi ruhában, jobbjában apostoli keresztes zászlóval rohamra lelkesíti a küzdőket, lábainál egy bástyára kúszó magyar kürtös, s egy elesett török, kezében lófarkas zászlóval.
