Hím oroszlán élvezi a napsütést a kifutóban a Nagyerdei Kultúrparkban. Az oroszlán a macskafélék családjába tartozó emlős. A tigris után ez a legnagyobb termetű és legelterjedtebb "nagymacska". Az oroszlánok Afrika legnagyobb részén megtalálhatók. Főleg a fás területeken fordulnak elő, de megtalálhatóak a félsivatagos és bozótos helyeken is. A kifejlett hímoroszlán könnyen felismerhető a sörényéről; a marmagassága kb. 120 cm, a súlya a 250 kg-ot is elérheti. A vadon élő oroszlánok körülbelül 15-20 évig élnek, míg fogságban megélhetik a 25 éves kort is. Az oroszlán visszatérő jelkép volt a királyi és lovagi címerpajzsokon; főként Nagy-Britanniában, ahol a brit emberek szimbóluma lett. A kínai művészetben is sűrűn megjelennek, annak ellenére, hogy soha nem éltek Kínában. Nincs még egy olyan állat, melynek több figyelmet szenteltek volna a művészetben és az irodalomban. _x005F_x000D_
A fotón az látható, amint Makk Károly a Macskajáték című film forgatásakor Dayka Margitot instruálja: mögötte állva, könyökét megfogva vezeti a művésznő bal karját. Makk Károly a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, érdemes és kiváló művész. Legismertebb alkotásai a Liliomfi, Ház a sziklák alatt és a Macskajáték. A forgatáson készült fotó a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet tulajdonát képezi.
A fotón a Erdei Ferenc Művelődési Központ plakátja látható. Az 1994. október 19.-én, a Pódium bérlet első előadásaként tartott est két művésze Bencze Ilona és Kovács István volt. Bencze Ilona Nagykanizsán született, 1947-ben. Jászai Mari-díjas magyar színésznő, rendező, érdemes művész. Kovács István színész, rendező Budapesten született, 1944-ben. Pályája kezdetétől romantikus hősöket, szerelmes-szerepeket alakít filmen és színpadon. A dokumentum a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárban lelhető fel.
A képen a Debreceni Színház egyik 1881-es darabjának, Az üdvöske című darabnak a színlapja látható. Debrecen állandó kőszínházát 1865 őszén avatták fel. Az ünnepélyes megnyitó október 7-én volt Jókai Mór prológusával, majd Katona József Bánk bánjának ünnepi előadásával. A színház kezdetben komoly anyagi gondokkal küszködött, később a színház vezetését Mándoky Béla konzorciuma látta el, a konzorcium műsorpolitikája pedig változatos és igényes volt, és így a bevételek sem maradtak el. A bemutató idején Krecsányi Ignác volt a direktor. A krecsányi korszak előadásait a rendezés igényessége, a gondos színészvezetés és a művészi tudatosság jellemezte. A színháztörténeti relikvia a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában lelhető fel.
Kling György 1912-ben született, 1934-ben állított ki először. Elszegényedett zsidó családból származott, svéd felesége segítségével élte túl a vészkorszakot. Erős, jellegzetes koloritja lírai tájképeinek és enteriőrjeinek, valamint gyakori munkásábrázolásainak is jellemzője. Képsorozattal ábrázolta a munkatáborok világát. 1991-ben hunyt el Badacsonyörsön. A plakát a kecskeméti Katona József Múzeumban lelhető fel.
