A szegedi Móra Ferenc Múzeum birtokában lévő képeslapon egy villamos kocsi látható a XX. század első éveiből. A képeslapot a Grünwald Herman kiadó adta ki 1908-ban. A villamos kocsi tetején olvasható az útvonal is. 1908. október 1-jén indult útnak az első villamos Szeged városában; a menetdíj elég drágának számított. A villamosok ebben az időben a személyszállítás mellett teherszállítással is foglalkoztak.
A szamarat bemutató információs tábla a debreceni Nagyerdei Kutúrparkban található. A tábla tartalmazza a fajt leíró információkat, a térkép segítségével mutatja be az elterjedését, a tábla tetején pedig az élőlény tudományos (latin), német és angol elnevezése olvasható. A képeken jól megfigyelhető az állat színezete és testfelépítése. A főbb adatok, mint a testtömeg, élettartam, utódok száma és a vemhességi idő hossza a tábla alján kerültek kiemelésre.
A képen látható játékállatkert Keonch Ferenc munkája. Az állatkert alapja falap. Kerítése fém fonat, ami fémhuzalra van peremezve. Ajtaja nyitható, a ketrecek furnérlemezből és hurkapálcából,a szikla papírmasé és zsákanyag összedolgozása. A medencék vize festett papírból, az állatok vásárolt gipsz figurák, a babák porcelánból készültek. A régi állatkert évekig egy beszakadt padlástető romjai között volt. Onnan kellett kimenteni, majd gondos, aprólékos munkával mindent bemutatható állapotra hozni. ( A restaurálás Hayden József munkája) A makett jogtulajdonosa a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum.
A képen látható makett jogtulajdonosa a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A makettet állástalanság idején hasznos időtöltésül készítette Keonch Ferenc a keresztlányának (nővére kislányának) ajándékul 1927-ben. (Restaurálta Hayden József.) A megmaradt épületek és a kerítés az évek során megrongálódtak, újból fel kellett ragasztani a letört elemeket, pótolni a lekopott festéket. Az állatfigurák egyidősek a tanyával, gondosan becsomagolva vészelték át az elmúlt több, mint 80 évet. A babák porcelánból, üvegszemekkel készültek, ruhájuk selyem és filc. A bemutathatóság, a kellemes látvány érdekében most néhány virágzó fa és moha kiegészítést kapott.
A kép, melyen egy kétpúpú teve élvezi a napsütést a kifutóban 1968-ban készült Debrecenben. Az állatkert az ország első vidéki állatkertjeként 1958-ban nyílt meg Magyarország első természetvédelmi területén, a Nagyerdőben. A Debreceni Állatkertet 1961-ben összevonták a szomszédos Ludas Matyi Vidámparkkal, a két intézmény mára teljesen egybeolvadva fogadja a látogatóit. A kétpúpú teve (Camelus ferus f. bactrianus) eredetileg Közép-Ázsiában őshonos. A vadon élő állomány ma már csak néhány száz egyedet számlál, ezért kritikusan veszélyeztetett fajnak számít. A háziasított forma viszont széles körben elterjedt Közép- és Nyugat-Ázsiában. A kétpúpú teve háziasítása óta eltelt öt évezred során számos fajta és színváltozat alakult ki. Legfontosabb haszonvétele mindig is az volt, hogy málhás, teherhordó állatként használták, de sok helyen a húsát is megették, illetve a szőréből nemezt készítettek.
