A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A kacsafarkú szender a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a szenderfélék (Sphingidae) családjához tartozó faj. Elülső szárnyai barnák, alig észrevehető harántsávokkal, a hátulsók aranysárgák. Az elülső szárny 1,8-2,5 cm hosszú. Potrohán feltűnő fekete-fehér farpamacs („kacsafarok”) van. Ennek segítségével kitűnően tudja kormányozni magát, amikor sebes, zúgó repüléssel a virágok között cikázik. A lepke erdei tisztásokon, erdőszéleken repül, de gyakori a kertekben is. Május és november között 2-3 nemzedéke van. Vándorlepke, hazánk egyes szubmediterrán jellegű területein, például Pécs környékén áttelel és állandó. Napközben látogatja a virágokat, kolibrifélék módjára lebeg előttük, és igen hosszú pödörnyelvével szívja a nektárt. Röpte rendkívül gyors. Hernyói főképpen galajon táplálkoznak, zöld színűek, világos hosszanti csíkokkal. Lepke alakban telel át.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő kabasólyom (Falco subbuteo) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A kabasólyom a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj. Európában és Ázsiában fészkel. Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik itt. Telelni délebbre vonul, eljut Afrikába. Mezőkkel tarkított erdőkben, facsoportokban és ártéri erdőkben él. Testhossza 30-36cm, szárnyfesztávolsága 82-92cm, a testtömege 130-340g. A hím egyharmaddal kisebb, mint a tojó. Röpte gyors és erőteljes, repülő énekesmadarakra, rovarokra (különösen szitakötőkre) és olykor denevérekre is vadászik. Nyáron gyakran zsákmányolja a füsti fecske és a molnárfecske fiatal, a fészekből frissen kirepült példányait. Nagy vadászterülete van. A párzási időszak május-júniusra tehető. Többnyire a fák tetején lévő varjúfészkeket foglalja el, és amíg a fészek használható, nem keres másikat. Fészekalja 2-4 tojásból áll, melyeken 28-31 napig kotlik. A fiatal madarak 28 nap múlva repülnek ki. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50.000,- Ft.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő jégmadár (Alcedo atthis) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A jégmadár a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj. Európa, Ázsia és Afrika lakója. Kisebb folyók és patakok partján halászik. Testhossza 16-17 cm, szárnyfesztávolsága 24-26cm, testtömege 34-46g. Zömök testalkatú madár, rövid farokkal és egyenes, hegyes csőrrel. Fejbúbja, tarkója, háta és farka csillogó kék. A szemétől a fülnyílásáig rozsdaszínű folt húzódik, ettől lefelé a nyakán egy kis fehér folt látható. A torkán ugyancsak fehér folt van. A hasa rozsdaszínű. Lába vörös, rövid, ujjai tövükön össze vannak nőve. Igazi halivadék-pusztító. Vándorló madár, nem feltétlenül ugyanott fészkel minden évben, de gyakran évek múlva ismét megjelenik korábbi költőhelyén. Folyók és patakok mentén fészkel: a függőleges partszakaszba kb. méternyi hosszú, vízszintes csövet, ennek végén tágas katlant váj. Fészket nem épít, hanem a kiöklendezett halszálkákra rakja 6-7 gömbölyű fehér tojását, melyen 21-27 napig kotlik. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50.000,- Ft.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő C-betűs lepke (Polygonia c-album) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. Európában elterjedt faj, Magyarországon is mindenütt honos. Erdei utak, tisztások, ligetes erdők, bozótosok és kertek jelentik élőhelyeit. A hernyó tápnövényei a komló, a nagy csalán, szil-fajok, mogyoró fajok és ribiszke fajok. Imágójának két nemzedéke van, az első június júliusban repül, a második áttelel és augusztustól következő év áprilisáig repül. Mérete 40-50mm. Elülső szárnyának külső szegélye karéjos. Hátulsó szárnyának szegélye szintén karéjos. Hátulsó szárnyának fonákján a sejt végén ezüstös-fehér, C-betűhöz hasonló minta, amely ritka esetekben, G, I, F vagy O alakot is ölthet. Alapszíne rókavörös, a foltok barnásvörösek vagy barnás feketék, főként a szegély, ahol az alapszín foltjai olykor sárga árnyalatúak. A szárnyak márványos hatásúak. Védett faj. Pénzben kifejezett értéke: 5000 Ft.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő cigány-medvelepke (Phragmatobia luctifera) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A cigány-medvelepke hazánk egyik legritkább lepkefaja. Sajátos megjelenésű szövőlepke, nincs hasonló faj a magyar faunában. Élőhelyeinek, az erdőszegélyi réteknek, hegy- és dombvidékeink száraz, magasabb füvű rétjeinek művelés alá vonása miatt újabban egyre ritkábban találkozhatunk vele. Több régen ismert lelőhelyéről eltűnt. Két nemzedéke van, a lepke az alkonyati és a hajnali szürkületben repül. Sárga petéje feketén pontozott. Feketésbarna, barnán szőrös hernyója oldalán narancsvörös sáv húzódik végig. Nyáron, majd ősszel különböző lágyszárú növényeken él, például hölgymál és utifű fajokon. Sötétszürke, szőrökkel kevert szövedékben bábozódik, bábja zömök, vörösbarna. Áttelel.
