A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő fenyőszender (Hyloicus pinastri) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. Hazánkban mind a természetes, mind a telepített fenyvesekben előfordul, időnként gyakori. Első nemzedéke május-júniusban, a második július végétől szeptember elejéig repül. Rajzása az alkonyati órákban megkezdődik és késő éjjelig tart. A mesterséges fényt gyakran felkeresi. Világoszöld vagy sárgászöld tojásdad petéit egyesével vagy kisebb; csomókban helyezi el a tápnövény levelein. Hernyója idősebb korában zöld. Feje; sárgásbarna, oldalain sárga és fekete sávokkal. Hátán barnásvörös sáv, oldalain egy-egy hosszanti sárga vonal húzódik. Különböző fenyőkön él, nálunk elsősorban az erdei fenyőn. Kártételét nem figyelték meg, de tőlünk északra, ha tömegesen lép fel, ez károsítja az erdei fenyveseket. Tápnövénye közvetlen közelében, a talaj felső laza rétegében vagy moha között bábozódik. Az őszi bábok áttelelnek.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő fenyvescinege (Parus ater) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A fenyvescinege a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó erdei madárfaj, egyben Európa legkisebb cinegéje. Európa nagy részén megtalálható Skandinávia északi részét kivéve, illetve a Kárpát-medencében is ritka. Magyarországon 4.000 – 20.000 fészkelő pár él, de a egyedszám növekvő trendet mutat. Mint neve is mutatja, elsősorban fenyőerdőkhöz, főleg lucosokhoz kötődik. A fenyvescinege alfajai meglehetősen változatosan néznek ki, van köztük sárgás és fehér alapszínű, barna, olajzöld és szürke hátú, mindig jellemző azonban az arcfolttal megegyező színű tarkófolt, amit a fekete sapka keretez, illetve a széles, fekete toroksáv. A faj testtömege 8-10g, átlagos testhossza 11-12cm, szárnyfesztávolsága pedig 17-21cm körül mozog. Rokonaihoz hasonlóan elsősorban ízeltlábúakat fogyaszt, étrendjében különösen aknázómolyok és araszolók hernyói, levél- és szövődarazsak szerepelnek. A mérsékeltebb éghajlatú vidékeken állandó madár lévén a téli időszakban magvakkal, bogyókkal egészíti ki étrendjét és nagy szükség esetén kóborolhat. A tajga fenyvescinegéi telente délebbre vándorolnak. A fenyvescinege elsősorban fenyvesekben vagy kevert erdőkben fészkel a fák odvaiban, illetve a cinegékre nem jellemző módon olykor sziklarepedésekben vagy az avar mélyedéseiben. A csésze alakú fészek állati szőrből készül, a szülők növényi részekkel teszik kényelmesebbé. Évente két költésre kerül sor. Egy fészekalj 8-10 tojást tartalmaz, amelyek 12-15 nap szakadatlan költést követően kelnek ki. A mindkét szülő által táplált, eleinte csupasz és vak, fészeklakó fiókák 17-21 napon belül repülnek ki. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 25.000,- Ft.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő keresztcsőrű (Loxia curvirostra) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A keresztcsőrű, más néven kis keresztcsőrű a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. Európa, Ázsia és Észak-Amerika területén honos. Magyarországon kis számban, de rendszeresen fészkel, általában februárban. Lucfenyvesek, fenyő- és elegyes erdők lakója. Rövidtávú vonuló, telelni olyan vidékre vonul, ahol érő fenyőmagvakat talál. Hossza 16-17cm, szárnyfesztávolsága 27-31cm, testtömege 35-50g. A hím téglavörös, a tojó olajzöld, farkcsíkja sárga. Nevét jellegzetesen keresztbe álló csőréről kapta, ami az étkezésében játszik szerepet. Kisebb-nagyobb csapatban a fákon keresgéli magokból és rügyekből álló táplálékát. Specializálódott csőrével szétfeszíti a tobozokat és elszarusodott nyelvével kiszemezgeti a magokat. Bármely évszakban költhet, a legjellemzőbb időszak március. Fészkét a fára építi, gallyak, fűszálak felhasználásával, és mohával béleli ki. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen a tojó költ 13-14 napig és a hím eteti őket. A szülők a fiókákat addig táplálják, míg a csőrük nem erősödik meg annyira, hogy a toboz pikkelyeit önállóan is szét tudják nyitni. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 25.000,- Ft.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő vidra (Lutra lutra) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A vidra részben vízben élő ragadozó emlősállat. A szabad természetben ritkán lehet látni, mert a Kárpát-medencében szinte kizárólag éjszakai életet él. Az ujjai közötti úszóhártyák és áramvonalas teste egyaránt a gyors úszást segíti elő. Testtömege: 3-14kg. Testhossza: 46-82cm. Magányosan él, a párzási időszak és a kölykeit vezető nőstény kivételével. Nem alszik téli álmot. Vackát víz fölé hajló fák tövében, maga ásta kotorékban készíti, de olykor megtelepszik vízparthoz közeli borzvárban, nádasban is. Tápláléka változatos lehet, de döntően halakból, emellett kétéltűekből, rákokból, esetleg pézsmapocokból és egyéb rágcsálókból, olykor gerinctelen állatokból áll. Az elfogyasztott halak mérete, faja adott vízterülettől függ, de általában a kisebb, úszás közben könnyen elfogyasztható, tömeges fajokat zsákmányolja. Esetenként jóllakottan, játékból is halászik. Többször megfigyeltek télen egész vidracsaládokat, amint a vízparton "szánkóztak". Jó magasra felmásztak a parton, aztán a hasukon csúsztak le a lejtőn. Zsírréteg nem védi a kihűléstől a vízben, csak bundájának víztaszítósága, zsírossága és tömöttsége. Körülbelül 10 méter mélységbe és 1-2 percig merül maximálisan. Természetes ellenségei - róka, nagyobb ragadozó madarak - inkább csak a kölyköket veszélyeztethetik. Kitüntetett párzási időszak általában nincs, a környezeti feltételek miatt előfordul szezonalitás, a kölykök születése ilyenkor a táplálékban bővebb időszakhoz kötődik. A nőstény 62 napi vemhesség után 1-4, leggyakrabban 2 kölyköt hoz világra. A kölykét 3 hónapig szoptatja, de jelentős ideig, esetleg több mint egy évig együtt maradhatnak. 2-3 éves korukban válnak ivaréretté. A nőstény esetleg csak két évenként nevel kölyköket. A hím nem vesz részt a kölykök felnevelésében. Potenciális életkora tíz év felett van, de természetes élőhelyein ennél jóval kisebb a várható élettartama. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke: 250.000,- Ft.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A Kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nem csak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a Kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák, vagy a fuvolázómadár.
