A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A Nagyerdei Kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a Nagyerdei Kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák, vagy a fuvolázómadár.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak ebben parkban láthatók, mint például a nyerges gólyák vagy a fuvolázómadár.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő jakablepke (Tyria jacobaeae) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A jakablepke Európában élő faj, hazánkban is sokfelé megtalálható dombvidéki száraz, meleg gyepekben, réteken, de az Alföldön igen ritka. Nem védett faj. Mérete 34-42 mm. A késő éjjeli és hajnali órákban repül, nappal csak felületesen rejtőzik el, időnként nappal is aktív. Könnyen felzavarható, felzavarva nem repül messzire, repülése lassú és gyenge. Petéje sárga, alapján benyomott. Idősebb hernyója narancssárga vagy narancsbarna, fekete gyűrűzésű, a fején fekete alapon sárga minta van. Ritkásan álló szőrei barnák. Ősszel csoportosan él aggófű (Senecio) fajokon, egyes adatok szerint martilapun (Tussilago farfara), és acsalapun is (Petasites hybridus). Később a hernyók szétszélednek. A talajban olykor nagy mélységben készített laza szövedékben bábozódik. Tompa végű bábja barna, szelvényközei vörhenyesek. A báb áttelel.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő fagyalszender (Sphinx ligustri) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. Országszerte elterjedt faj, különösen kertekben, erdőszegélyekben, ligetes helyeken él. Az első nemzedéke májusban, a második pedig júliusban és augusztusban repül. Rajzása késő szürkületkor kezdődik és az éjszaka nagy részén át tart. Mesterséges fény körül gyakran látni. Mérete 80-110mm. Világoszöld, csaknem gömb alakú petéit egyesével vagy gyöngyfüzérszerűen rakja a tápnövény leveleinek fonákjára. Idősebb hernyója halványzöld, oldalán hét bíborral vagy liláskékkel szegélyezett fehér sáv van. Szarva narancsszínű, felül feketével behintett. Légzőnyílásai körül narancsszínű folt van. Júniusban, majd ősszel különböző cserjéken, fagyalon, orgonán, hóbogyón, loncon és kőrisen él. A talajban bábozódik. Az őszi hernyók bábjai áttelelnek.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. Hazája Európa déli és középső része, egészen a Fekete-tengerig. Magyarországon foltszerűen az egész országban megtalálható ez a melegkedvelő faj. A száraz, meleg sík- és dombvidéki erdőszegélyekben, cserjések szélén, felhagyott szőlőkben, ültetett nyárfások területén még gyakori, de az utóbbi években jelentősen megritkult, különösen a Dunántúlon. Mérete 45-60mm. Egy nemzedéke fejlődik évente, a kifejlett példányok áprilistól május végéig repülnek. Hernyója sárga, vörös vagy barna, testét 5-6 sor rövid szőrös szemölcs díszíti. Védett, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 50000Ft.
