A képeslapon egy rajzolt tájékoztató térkép látható Keszthelyről és környékéről. Az úthálózati térképen néhány nevezetesség és turisztikai szempontból fontos hely is feltüntetésre került. Az 1970-ből származó lap - melyet a Kartográfiai Vállalat adott ki – a budapesti Offset Nyomdában készült, és jelenleg a keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárát gazdagítja.
Fehér Klára: Wir sind doch keine Engel (Nem vagyunk angyalok) című művének német nyelvű szinopszisa
Leírás
Fehér Klára Budapesten, 1922-ben született, fiatalon gyári tisztviselő volt, majd 1946 és 1949 között a Szabad Nép belső munkatársa. Először újságíróként ismerték meg nevét szerte az országban, híres "leleplező riportjaiban" a régi világ képviselőinek életét mutatta regényeiben (gyakori műfaja a kisregénynek nevezett hosszabb elbeszélés) és novelláiban hétköznapi figurák léptek elénk, értelmiségiek, hivatalnokok, újságírók, fiatalok, középkorúak és idősek, a hatvanas-hetvenes évek konszolidált világának jellegzetes alakjai. Szinte két-három évenként új kötettel jelentkezett az írónő: Szerencsés történetek (elbeszélések, 1960), Perben-haragban (két kisregény, 1966), Ma éjjel ne aludj (két kisregény, 1967), Narkózis (regény, 1969). Az írói pályája végefelé szerette pellengérre tűzni – gyakran humoros formában – a mindennapok apró bosszúságait, újra és újra szóvá tette az ügyfél, a polgár alapvető kiszolgáltatottságát. Tárcáiban, jegyzeteiben a pesti élet kitűnő megfigyelője, a hétköznapok megannyi mozzanatát rögzítette. Regényeit több nyelvre lefordították. Az írónő 1996-ban Budapesten halt meg._x005F_x000D_
A Hagyományok Háza Budapesten a Budai Vigadó épületében található (1011. Budapest, Corvin tér 8.), fenntartója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az intézményben működő Népművészeti Módszertani Műhely a hagyományos paraszti kultúrát (elsősorban a kézművességet, néptáncot, népzenét, népköltészetet) közvetíti a mai kor embere számára is élhető műveltségként. A képen látható kalocsai hímzett terítő- mely nyilvántartási száma: HB-78-13/688 - itt, a szolgáltató központban található meg.
Magyar népmesék V. sorozat Forgatókönyv és figuratervek - Tréfás farkas
Leírás
A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából készült animációs sorozat 1995-ösévadának 10. epizódja. A sorozat producere és ötletgazdája Mikulás Ferenc, a gyártó a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műterme. A sorozat szakértője, az epizód társrendezője Jankovics Marcell volt. A kezdeti részekben híres mesemondók olvasták fel a történeteket, ezt a részt Hrotkó Károly meséli. A kezdeti részekben híres mesemondók olvasták fel a történeteket, azonban már az első évadtól rájöttek, hogy a stúdióban történő hangrögzítésre a profi színészek jobb választásnak bizonyulnak. Így a sorozat többségében, köztük jelen epizódban is Szabó Gyula mesél. SZINOPSZIS: Volt egyszer egy szegény ember, annak pedig egy lova, egy berbécse és egy disznója. Télen nem adott nekik enni, tavasszal pedig kicsapta őket az erdőre. Egyik tavasszal mennek ki az erdőbe, és sorra találkoznak a farkassal. Kikönyörgik, hogy csak ősszel egye meg őket, amikorra majd meghíznak. Azonban mindhárman túljárnak a farkas eszén és megszabadulnak tőle. A végén pedig a farkast – saját tréfájának köszönhetően – fejszével agyonütik.
Magyar népmesék VIII. sorozat Forgatókönyv és figuratervek - A selyemrét
Leírás
A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából készült animációs sorozat 2011-es évadának 4. epizódja. A sorozat producere és ötletgazdája Mikulás Ferenc, a gyártó a Kecskemétfilm Kft. A sorozat szakértője Jankovics Marcell volt. A kezdeti részekben híres mesemondók olvasták fel a történeteket, azonban már az első évadtól rájöttek, hogy a stúdióban történő hangrögzítésre a profi színészek jobb választásnak bizonyulnak. Így a sorozat többségében, köztük jelen epizódban is Szabó Gyula mesél. SZINOPSZIS: Az öreg Vörös király nagyon szomorú, mert nem tud segíteni Zöldkirály barátján, aki a selyemréten lakik, és a gonosz boszorkány ezrével küldi rá a katonaságát, hogy elpusztítsa. De van egy daliás szép fia, aki egy táltos ló és egy varázskard segítségével elindul, hogy legyőzze a boszorkányt – és megmentse a selyemrétet. Megtalálja a Zöld király sátrát, a csodás kard segítségével legyőzik az „ördögkatonákat” és megszabadulnak a boszorkánytól, meg a katonákat ezrével előállító félelmetes ...
