A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő citromsármány (Emberiza citranella) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A citromsármány a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjához tartozó faj. Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó, nem költöző faj. Testhossza 17 cm és testtömege 30 g. A hím feje és testének alsó része rikító sárga, sárgásbarna felső részén hosszanti irányban sötétbarna sávok láthatók. Fartöve és háta fahéjbarna. A tojó tollazata kevésbé feltűnő és nem olyan élénk sárga, mint a hímé; feje és torka erőteljesebben sávozott. Repülés közben láthatóvá válik farka fehér széle. Csőre rövid, erős és kúp alakú, alsó kávája kékesszürke színű, kiválóan alkalmas a magok kemény burkának feltörésére és a bogyók összelapítására. A citromsármány mezők, rétek, parlagok, sövénnyel szegett dűlőutak, erdőültetvények és erdők szélének lakója. Kedveli a folyókat kísérő ligeterdőket, erdei tisztásokat, ritkás erdőket, bokros, fás legelőket. Télen lakott területekre is behúzódik. Földön járó madár, faágakon még képes üldögélni, ágról ágra ugrálni azonban már nem tud. A költési időszakban párosan, télen csapatban él. Tápláléka elsősorban magok, zöld növényi részek, bogyók és rovarok. A madár 12 évig élhet. Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A hímek már februárban énekelni kezdenek. A költési időszak április-július között van. Párosodás előtt mindkét madár fűszálakat vesz a csőrébe, majd leejti azokat. Ezzel kölcsönösen biztosítják egymást szándékukról: „Rakjunk közösen fészket”-ezt végül is csak a tojó építi meg, füvek közé, a talajra vagy alacsonyan egy sűrű bokorba. Évente kétszer is költ. A fészekalj 3-4 vöröses fehér, finom márványcsíkozású tojásból áll. Ezeken inkább a tojó, ritkábban a hím 12-14 napig kotlik. A fiatal madarak 12-13 nap után repülnek ki. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 25.000,- Ft.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő csonttollú (Bombycilla garrulus) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A csonttollú a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a csonttollúfélék (Bombycillidae) családjába tartozó faj. Európa, Ázsia és Észak-Amerika északi részén elterjedt. Magyarországon rendszeres vendég, október-április hónapokban, néha tömeges a jelenléte. Elsősorban fenyvesekben, de más jellegű erdőkben is előfordul. Inváziós madár, időnként igen nagy számban kóborol. Kisebb számban szinte minden évben előfordul, de olykor hatalmas tömegben érkezik. Testhossza 18 cm, szárnyfesztávolsága 32-35 cm, testtömege 32-35 g. Világosbarna és a vörösesbarna szín jellemző rá. Fején mozgatható tollbóbita van, torka fekete. Csőre a tövénél széles, az itt eredő selymes tollak - a hideghez való alkalmazkodás miatt- az orrnyílásukat is beborítják. A háta gesztenyebarna, míg a testalja vörhenyes fahéjszínű. Szárnya hosszú és hegyes, rajta sárga és fehér mintázat látható. Az öreg madarak másodrendű evezőinek hegyi részén a tollgerinc megnyúlt, élénkpiros lemezkét alkot. Innen kapta a csonttollú nevet. Költőterületén inkább rovarokkal táplálkozik, amiket akár a levegőben is elkap. A telelő példányok növényi terméseket és bogyókat is elfogyasztanak. A Magyarországra érkező csonttollúak a télen is hozzáférhető növényi koszton élnek. A nyugati ostorfa, a madárberkenye és a japánakác fán maradó terméseit csipegetik, de a vadrózsa áltermése, a fonnyadó alma és körte, valamint a sárga fagyöngy lédús terméseit kedvelik a legjobban. Júniusban, általában fenyőfákra, 4-7 méteres magasságban, fenyő ágacskákból építi csésze alakú fészkét, melyeket mohával és zuzmóval bélel ki. Fészekalja 4-7 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik, 20-21 napig, ezalatt a hím hordja az eledelt. A kikelés után a fiókák még két hétig tartózkodnak a fészekben. Gyakran telepesen költ. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 25.000,- Ft.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő csörgő réce (Anas crecca) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A csörgő réce a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj. Egész Európában, Ázsia és Észak-Amerika jelentős részén elterjedt, a Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Testhossza 34-38 cm, szárnyfesztávolsága 58-64 cm, testtömege 200-450 g, a tojó valamivel kisebb és könnyebb a hímnél. Jellegzetessége széles zöld szemsávja. Tápláléka változatos, főleg magvakat, növényi részeket, gerincteleneket, apró halakat és ebihalakat fogyaszt. Sás- és fűszálakból, száraz nádlevelekből készült, mohával és pihetollakkal bélelt fészkét talajra építi. Fészekalja 8-10 tojásból áll, melyen 21-22 napig kotlik. A fiókák a kikelés után 23 nappal válnak önállóvá. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50.000,- Ft.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő egerészölyv (Buteo buteo) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. Az egerészölyv a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Európa, Ázsia nagy részén költ, egészen a Bering-tengerig előfordul. Telelni délre vonul. A Kárpát-medencében állandó. Testhossza 50-57 cm, szárnyfesztávolsága pedig 110-130 cm. Az egerészölyv nehéz, közepes vagy nagy termetű, széles szárnyú és rövid farkú madár. A tojó nagyobb és testesebb a hímnél. Színezete változó, a sötétbarnától a majdnem fehérig terjed, ami egyedülálló az európai ragadozó madarak között. Az egerészölyv vagy kerítéskarókon és oszlopokon ül, vagy a felszálló légáramlatokon kering. Nyávogáshoz hasonló kiáltásokat hallat. Az olyan területeket kedveli, ahol váltakoznak az erdők és mezők, a rétek és szántóföldek. A költő- és hálóhelye mindig fákon van. Gyenge lábával és rövid karmaival az egerészölyv csak kis állatokra vadászhat, legföljebb mókusméretű állatokat ejt el. Főként pockokat fog, de gyíkokat, kígyókat, madárfiókákat és rovarokat is eszik. A dögöket is fogyasztja. Megfigyelőhelyről kémleli a környéket, vagy lassan köröz a táj felett, majd hirtelen lecsap az áldozatra. Fákra vagy sziklapárkányra gallyakból építi fészkét. Általában az előző évi, maga építette fészkét használja újra. Többnyire április végén rakja le első tojásait, és rögtön el is kezd kotlani. 2-5 tojást rak, kotlási ideje 33 nap. Körülbelül 40 nap után, általában június vége felé a fiókák kirepülnek. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 25.000,- Ft.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő énekes rigó (Turdus philomelos) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. Az énekes rigó a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj.Egész Európában, Ázsia egy részen, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában él, a Kárpát-medencében rendszeres fészkelő március-október hónapokban, de néha áttelel. Testhossza 23cm, szárnyfesztávolsága 33-36cm, testtömege 65-100g. Háta sötétes olajbarna, hasa és a torka fehéres, a mellen rozsda-sárga, szív- és csepp alakú sötét folttal. A szeme fölött világosodó szemöldökvonás látható, szárnya belül rozsdasárgás. Csőre és lába sárgásbarna. Hernyókat, csigákat, gilisztákat zsákmányol, de elfogyasztja a bogyókat és gyümölcsöket is. Nevét onnan kapta, hogy nagyon szépen énekel. Jellegzetes szokása, hogy az apróbb házas csigákat gyűjti és azokat a csőrében egy arra alkalmas helyre (kőhöz, köves úthoz pl.) viszi és ott magasra emelve hozzáverdesi, kopogva feltöri, és úgy fogyasztja el. Fenyőerdők, lomberdők fáira, bokraira rakja fűszálakból álló, csésze alakú fészkét. A fészek belsejét sárral simára tapasztja. 4-5 tojásán 12-13 napig kotlik. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 25.000,- Ft.
