A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő nappali pávaszem (Inachis io) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. Az egész palearktukumban elterjedt faj, hazánkban is mindenütt elterjedt. Élőhelyei eredetileg liget- és láperdők, üde lombos erdők lehettek. Faunaterületünkön elsősorban másodlagos élőhelyeken fordul elő ott, ahol nagyobb csalán állományok tenyésznek. Igen jó repülő, kóborlásra hajlamos, egyedei még nagyvárosok belterületén is feltűnnek. Mérete 50-65mm. Alapszíne élénkvörös, szárnyain jellegzetes foltok láthatók. Szárnyainak fonákja bársonyos barnás-fekete, benne mélyfekete, kissé hullámos csíkok húzódnak. Hernyója társasan él csalán fajokon, elsősorban nagy csalánon. Két nemzedéke repül, az első június július, majd augusztus október illetve áttelelő egyedei tavasszal. Védett, pénzben kifejezett értéke 2000,- Ft.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő nyárfaszender (Laothoe populi) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. Európában, valamint keleten a Szaján-hegységig elterjedt faj. Magyarországon mindenütt gyakori. Mérete 70-90mm. Első nemzedéke már április második felében megjelenhet, s június végéig repül, míg a második nemzedék július végétől szeptember elejéig repül. A csaknem egész éjszaka aktív imágó leggyakrabban késő éjszaka jelenik meg a mesterséges fényforrásokon. Nagy, tojásdad, csillogó petéit egyesével vagy kisebb csomókban helyezi a tápnövényre. Kifejlett hernyója rendszerint sárgászöld és fehéres pontok borítják. Felálló, rövid szarva zöld, oldalai sárgák. Fehér légzőnyílásait vörös gyűrű veszi körül. Elsősorban nyár, ritkábban fűz fajokon él. A tápnövényül szolgáló fa tövénél, a talaj felszínén bábozódik. Tompa fényű, zömök bábja fekete. Az őszi bábok áttelelnek. Hazánkban mindenfelé elterjedt és gyakori faj.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő nyest (Martes foina) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A nyest a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj. Eurázsiai kisragadozó. Elterjedési területe Spanyolországtól a Himalája vidékéig tart. Testhossza 40–54cm, farokhossza 22–30cm, testtömege 1,1-2,3kg. Karcsú testalkata és viszonylag rövid lábai vannak. Szőrzete barnás színű. Jellegzetessége a nagy fehér mellfolt, mely egyben a legfőbb megkülönböztető jegye a nyuszttól, melynek mellfoltja narancssárgás színű. Orra világos színű, talppárnái szőrtelenek. A sziklás, nyíltabb területeket kedveli, de gyakran megjelenik a városokban, sőt megtelepedhet az épületekben is. Ügyesen mászik, de ritkán megy fel magas fákra. Főleg szürkületkor és éjszaka mozog. Hatékony vadász, tápláléka gerinctelenekből, rágcsálókból, madarakból, tojásokból áll, de szereti a gyümölcsöt is. Imádja a tojást, annak tartalmát kiszívja, csak az üres héjat hagyja hátra. Esetenként háziállatokat is megtámad. Magányosan él, csak a nyár közepén esedékes párzási időszakban tartanak együtt. Az alom általában 3-4 vak, szőrtelen kölyökből áll, de esetenként 8 is előfordulhat. A kölykök két hónapos korukban már elkezdenek vadászni tanulni, majd 15-27 hónapos korukban válnak ivaréretté. Természetes körülmények között 3 év a várható átlagos élettartamuk, vadon maximum 10 évig élnek, fogságban akár 15-18 évig is élhet.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő nyuszt (Martes martes) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A ragadozók (Carnivora) rendjébe és a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj. Az összes erdőtípusban megtalálható. A nagyobb parkokban is előfordul. A hegyvidékeken a fahatárig merészkedik fel. Torka és melltájéka narancssárga színű, ez különbözteti meg a nyesttől, amelynek ez fehér színű. Szőrzete a test többi részén barna, farka bozontos és hosszú. Füle kiemelkedik, lába rövid, talpa szőrös. A talpán található szőr nemcsak a hidegtől óvja, hanem a havon is megkönnyíti a mozgását. Ügyesen mászik a fákra. Területét végbélmirigyeinek váladékával jelöli meg. Tápláléka a helyi élővilágtól függ, de általában a mókusok és a kismadarak a legfontosabbak számára. Nagyobb rovarok, bogyók és tölgymakkok is előfordulhatnak étrendjében. A nyár közepén párzik és a vemhességi idő általában annyira elhúzódik (megtermékenyített petesejt késleltetett beágyazódása miatt), hogy a kölykök csak áprilisban jönnek a világra. Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50000,-Ft.
A hollót bemutató információs tábla a debreceni Nagyerdei Kutúrparkban található. A tábla a fajt leíró információkat tartalmazza, térkép segítségével mutatja be elterjedését, tartalmazza tudományos (latin), német és angol elnevezését. A képeken jól megfigyelhető az állat színezete és testfelépítése. A főbb adatok (testtömeg, élettartam, költési idő és az tojások száma) a tábla alján kiemelésre kerültek.
