Az origamizás Japánból indult el, és hódította meg szinte az egész világot. A tradicionális Japán papírhajtogatást még nem övezték szigorú szabályok, így a papírt el lehetett vágni, meg is lehetett gyűrni. A ma ismert legrégebbi japán origamiról szóló feljegyzés 1680-ból származik, és közel 100 évnek kellett még eltelnie ahhoz, hogy megjelenjen az első nyomtatott könyv az origamizás tudnivalóiról. Hozzánk jóval később, a XX. század elején lopózott be az „őrület”, amely mostanra művészeti ággá nőtte ki magát. A dokumentum képei a Debrecenben működő Újkerti Közösségi Ház origami szakkörének tevékenységét mutatják be.
A szarvascsőrűmadár-félék vagy orrszarvúmadár-félék a madarak osztályába és a szarvascsőrűmadár-alakúak rendjébe tartozó család. Afrika, a trópusi Ázsia és Új-Guinea szubtrópusi,trópusi erdeinek és ligetes sztyeppjeinek lakói (a legtöbb fajuk Elő- és Hátsó-Indiában él). A képen látható ezüstös- vagy ezüstarcú szarvcsőrű testhossza76-80 centiméter, testtömege 1300 gramm. A nagy csőre tetején található jókora kinövésről kapta a nevét. Arcrészén ezüstös tolldíszek találhatóak. Hasa alja és a farka vége fehér, a madár többi tolla kékesfekete.
A Nemzeti Történeti Emlékpark Csongrád megyében Ópusztaszer település közelében található. Az emlékpark küldetését a "lépj a múltba !" szókapcsolattal fejezi ki az intézmény vezetése. A parkban az Árpád-emlékmű és a monostori régészeti ásatások mellett csete jurtákat és skanzent is talál a látogató. A dokumentum a skanzen területén elhelyezett Makói hagymakertész házát mutatja be.
A keszthelyi Balatoni Múzeumban található, 1993-as képeslapon a Hévizi Tófürdő (ami nem azonos a Hévízi Gyógyfürdővel) jellegzetes, a Hévíz-tavon álló fürdőháza látható. A világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytónak köszönhetően Hévíz a szállodai foglalások tekintetében Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után. A Hévíz-tó gyógyító hatása már a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorlás kori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. A fürdő létrehozásában és kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics (I.) Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet. A hévízi látnivalók között találjuk a Tófürdő és a Gyógyfürdő épületei az 1998-ban átadott héttornyú Szentlélek római katolikus templomot, a Városháza épületét és az azelőtt lévő téren álló Nymphae díszkutat, és a római kori romkertet._x005F_x000D_
Jelenet a Szűts Mara házassága című filmből. Fénykép
Leírás
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) tulajdonában lévő fekete-fehér fénykép a Szűts Mara házassága című, 1941-ben bemutatott magyar film egy jelenetét örökítette meg. A képen egy elegáns berendezésű szobában a Szűts Marát alakító Simor Erzsi zongorázik, miközben a Simaházi Tamást játszó Páger Antal a hangszerre támaszkodva nézi őt. Zsigray Julianna 1931-ben megjelent romantikus regényéből készült filmet nagy sikerrel játszották a magyar filmszínházak. A film tartalma röviden: http://www.port.hu/szuts_mara_hazassaga/pls/w/films.film_page?i_film_id=38631 A teljes film megtekinthető itt: https://www.youtube.com/watch?v=rXToHIsrJwc_x005F_x000D_
