A kétéltűek osztályába (Amphibia), a farkatlan kétéltűek (Anura) rendjébe és a valódibéka-félék (Ranidae) családjába tartozó faj. Spanyolország északi részétől egészen a Fekete-tenger partvidékéig előfordul. Hazánkban gyakorinak mondható, lombos erdőkben, mocsarakban, folyók menti ligeterdőkben egyaránt megtalálható. Közepes termetűnek számít 6-8 cm-es testnagyságával. Hátának színe világosbarna, homokszínű, halántéksávja sötét, míg hasa világos árnyalatú, egyszínű. Testoldalán világosabb árnyalatok jellemzőek. Erős, hosszú lábainak köszönhetően 1,5-2 métert is képes ugrani. Táplálékát rovarok és puhatestűek alkotják.A párzási időszak március-április hónapokra tehető, a peték 2-3 mm átmérőjűek, felül feketék, alul fehéres színűek, közvetlenül a víz felszíne alatt úsznak nagy csomókba tömörülve. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 2.000 Ft.
Kecskebéka - Rana complex (preparátum)_x005F_x000D_ A farkatlan kétéltűek (Anura) rendjébe, és a valódi békafélék (Ranidae) családjába tartozik. Közép-Európában és az Appenini- félszigeten elterjedt. Nem önálló faj, a tavi béka és a kis tavibéka hibridje. Fennmaradása is e két szülőfaj jelenlététől függ. Mindkét szülőfaj jellegzetességeit mutatja, pusztán morfológiai bélyegek alapján elkülöníteni szinte nem lehetséges. Vízhez kötöttebb életmódot folytat, mint a tavi béka. Ízeltlábúakkal táplálkozik. Mindkét szülőfajjal képes szaporodni, más kecskebékákkal is képes szaporodni, de akkor a kikelési arány jóval kedvezőtlenebb. A szülőfajokhoz hasonlóan csomókban rakja le petéit. Magyarországon mindenfelé előfordul, kivéve a hegyvidékeket és a száraz, vizektől távolabbi helyeket. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 2000 Ft.
Mocsári béka - Rana arvalis (preparátum)_x005F_x000D_ A békák (Anura) rendjébe és a valódi békafélék (Ranidae) családjába tartozó faj. A lápokat és mocsarakat kedvelő faj, de nedves ártéri erdőkben, esetenként halastavakon is találkozhatunk vele. Színezete a szürkésbarnától a sötét barnáig változhat, a hímek rendszerint világosabbak. A teste viszonylag zömök, a fej elhegyesedő orrban végződik, a szemek mögött sötét folt helyezkedik el. Zsákmány után a szürkületi és az éjszakai órákban jár. Férgeket, ízeltlábúakat, csigákat, gilisztákat fogyaszt. A szaporodási időszakban a hím gyönyörű azúrkék színűvé válik. A nőstény által lerakott kétezer megtermékenyített pete csomókban az aljzatra süllyed. A petékből 7-10 napra kikelő ebihalak mintegy 2 hónap alatt fejlődnek ki. Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 2 000 Ft.
Kékfutrinka - Carabus violaceus_x005F_x000D_ A bogarak rendjébe (Coleoptera), azon belül pedig a futrinkafélék családjába (Carabidae) tartozó faj. Közép-Európában általánosan elterjedt faj, az erdőszéleken gyakran fellelhető. Éjszakai életmódot folytat, napközben fatörzsek, valamint kövek alatt rejtőzködik. Testhossza 25-35 mm, oldalán kékes-lilás színű sáv húzódik. Hosszú lábainak köszönhetően gyors mozgásra képes, táplálékát csigák, hernyók és rovarok alkotják, amiket éjszaka ejt el. Lárvái a földben vagy korhadt fatörzsekben bábozódnak be. A kifejlett egyedek nem képesek repülni. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 2.000 Ft.
Kis vöcsök - Tachybaptus ruficollis (preparátum)_x005F_x000D_ A vöcsökalakúak rendjébe (Podicipediformes), azon belül pedig a vöcsökfélék családjába (Podicipedidae) tartozó faj. A legkisebb testű vöcsök a régióban. Rendszeres fészkelő madarunk, azonban helyenként át is telelhet. Téli tollruhája fakó színű, torka fehér, alsó farkfedői piszkosfehér színűek. Költési időben arca és torka gesztenyebarna, csőrének töve sárgászöld, háta pedig sötétbarna színű. A fiatal (juvenilis) feje oldalt csíkos. Táplálékát rovarok, rovarlárvák, növényi magvak alkotják. Fészkét nádból, valamint hínárból készíti, amit csendes állóvizekben, holtágakban a vízinövények között épít fel. Magányosan fészkel (territoriális), a fészekalj nagysága 5-7 tojásból áll. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
