Tavi béka - Rana ridibunda (preparátum)_x005F_x000D_ A farkatlan kétéltűek rendjébe (Anura), a valódibéka-félék családjába (Ranidae) tartozó faj. Nálunk a legkisebb állandó vízállásoktól az egészen nagy folyók holtágaiig bárhol előfordulhat, a folyóvizeket kivéve. Előfordul, hogy hosszabb-rövidebb időre a partra is kijön, de a víztől nem távolodik el messzire. Még telelni is képes a víz alatt. Szitakötőkkel, rovarokkal, pókokkal, földigilisztákkal, meztelencsigákkal táplálkozik. Testnagyságából következőleg néha egereket, szalamandrákat és halakat is elfogyaszt. Április végétől május végéig nagyobb csoportokba verődve a vizekben szaporodnak. A nőstények 3-10 000 petét raknak csomókba. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 2.000 Ft.
Közönséges zengőlégy - Syrphus ribesii_x005F_x000D_ A kétszárnyúak rendjébe (Diptera), a zengőlegyek családjába (Syrphidae) tartozó faj. Szinte egész Európában előfordul, hazánkban áprilistól szeptemberig mindenütt (erdők szélén, réteken, kertekben) fellelhető. Teste élénk színű, tora kávébarna, hátpajzsa sárga, fekete potroha pedig széles sárga csíkokkal keresztezett (az első sárga sáv középen megszakad). A lárvák levéltetvekkel táplálkoznak, míg az imágók nektárt fogyasztanak. Kitűnő repülők, helyben is tudnak lebegni.
Kisasszony szitakötő - Calopteryx virgo_x005F_x000D_ A szitakötők rendjébe (Odonata), a színesszárnyú szitakötők (Calopterygoidae) családjába tartozó faj. Európa nagy részén megtalálható, hazánkban a domb és hegyvidéki erdők patakjai mentén fordul elő. A hímek élénk fémkék színűek, míg a nőstények barnás színezetűek. Lárvája a hűvösebb, gyorsabb áramlású, oxigénben gazdagabb patakokban fordul elő. A lárvák folyamatos fejlődésűek (májustól), így egész nyáron találkozhatunk frissen kelt egyedekkel. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 2.000 Ft.
Fali gyík - Podarcis muralis (preparátum)_x005F_x000D_ A gyíkok (Sauria) rendjébe, a nyakörvösgyíkfélék családjába (Lacertidae) tartozik. Európai elterjedésű, de Kis- Ázsiában is jelen van. Alapszíne barnás, teste karcsú, a lábai is vékonyak. A hátán szürkésbarna alapon sötéten és fehéresen mozaikosan pöttyözött. A hím és a nőstény egymástól a has színezet alapján különböztethető meg egymástól. A hím hasa vöröses kék peremmel, a nőstény hasa vörösen pettyezett, rózsaszínes. A leginkább melegkedvelő faj. Szokatlanul fajtársaival együtt él. Ízeltlábúak és kisebb férgek teszik ki a táplálékát. Hajlamos a kannibalizmusra. A szaporodásért a hímek megküzdenek. Nincs ivadékgondozás, az utódok kezdettől fogva önállóak, és 1-2 héttel később vonulnak téli álomra, mint szüleik. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.
Drávai tegzes - Platyphilax frauenfeldi_x005F_x000D_ A tegzesek rendjébe (Trichoptera), azon belül pedig a mocsári tegzesek családjába (Limnephilidae) tartozó faj. Bennszülött fajunk, az egyetlen életképes populációja a Drávában, illetve annak mellékágaiban él. Testük aranybarna színű, csápjuk majdnem olyan hosszú mint a testük. A nőstények petéiket a víz fölé hajló levelek aljára rakják, így azok kikelésükkor közvetlenül a vízbe pottyannak. A lárvák lakócsövet készítenek, ami legtöbbször tegez formájú. Hosszú lárvaidejüket (9-10 hónap) a vízben töltik, majd a kb. 1 hónapig tartó bábállapot után általában éjszaka bújnak elő. A kifejlett rovarok rövid ideig életképesek. A faj legfontosabb veszélyeztető tényezője a kavicsbányászat, ami az élőhelye visszaszorulásával fenyegeti. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft._x005F_x000D_
