Barkóscinege - Panurus biarmicus_x005F_x000D_ A barkóscinege a madarak osztálya verébalakúak (Passeriformes) rendjén belül a Panuridae családjába és a Panurus nembe tartozó egyetlen faja. A barkóscinege Európában ritka és rendszertelen költő madár. Magyarországon, a Fertő-tó nádrengetegében nagyobb számban fészkel, szorosan kötődik a nádasokhoz. Testhossza 17 centiméter, testtömege 14–16 gramm. A hím hátoldala és farka sárgásbarna, feje világosszürke, barkója és alsó farokfedői feketék. Szeme élénk borostyánsárga. A fiatalokhoz hasonlóan a tojónak sincsen barkója, és világosabb árnyalatú, mint a hím. A madár társas, és tartós párkapcsolatban él. Tápláléka nyáron rovarok, télen magvak. A költési időszak április-július között van. Évente kétszer-háromszor költ. Egy fészekalj 5–7 fehér, foltos, rovátkolt tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő 12–13 napig kotlik. Védett, természetvédelmi értéke: 50.000,- Ft._x005F_x000D_
Barna busalepke - Thymelicus sylvestris (preparátum)
Leírás
Barna busalepke - Thymelicus sylvestris_x005F_x000D_ A barna busalepke Dél- és Közép-Európában elterjedt faj, mely füves területeken erdei ösvények mentén gyakran fellelhető, tápnövényéül fűfélék szolgálnak. Mérete 14 mm, mindkét nem szárnya narancsszínű, de a nőstényeknél hiányzik a fekete csík, ami a hímeknél illatpikkelyeket tartalmaz. A csáp a csúcsán szintén narancssárga színezetű. Szárnyait félig nyitva tartva sütkérezik a napon. Hernyó állapotban telel át. Repülési ideje június-augusztus hónapokra tehető._x005F_x000D_ Read more: http://allatesnovenyvilag.hupont.hu/29/barna-busalepke#ixzz38zrRogd8_x005F_x000D_
Bíborszínű medvelepke - Rhyparia purpurata_x005F_x000D_ Magyarország domb¬hegyvidékein, a Dunántúl síkvidékein megtalálható, 42-55 mm nagyságú faj. Elsősorban nyirkos helyeken él, erdőkben, patakvölgyekben. Általában késő éjjel repül, irodalmi adatok szerint a hímek napsütéses időben is szárnyra kelnek. Petéje félgömb alakú, sárga. A hernyó szürke, oldalán fehér keretű fekete szemfoltok vannak, valamint piszkossárga, szaggatott oldalvonala. Hátán sárga vonal húzódik. Szőrzete piszkos¬fehér, a háton rőtvörös, olykor élénk citromsárga. A hernyó polifág, elsősorban galajon, szedren, seprőzanótonél ősszel és áttelélés után tavasszal. Szürkéssárga szövedékben bábozódik. Bábja sötétbarna, fényes._x005F_x000D_
A Szabadság híd Budapest egyik, 1896-ban, a főváros harmadik közúti átkelőjeként átadott hídja (korábban Ferenc József híd, Fővám téri híd). A Kiskörút folytatásaként, a Szent Gellért tér és az Fővám tér között vezet át a Dunán. Az átkelő az Erzsébet hídtól délre, a Petőfi hídtól északra található._x005F_x000D_
Budapest egyik legnevezetesebb hídja az Erzsébet híd. Az Erzsébet lánchíd a magyar hídépítő mérnökök és a hazai ipar egyedülálló teljesítménye volt. Átadását követően az Erzsébet híd 23 évig volt a világ legnagyobb nyílású lánchídja, 1903 és 1926 között. A híd a második világháború áldozatává vált: 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Helyére kábelhíd épült. A népszerű Habsburg királynőről, Sissiről (Erzsébet királyné) elnevezett híd az egyetlen budapesti híd, melyet nem lehetett rekonstruálni a II. Világháborút követően, így új épült helyette. A mai hídszerkezet a Gellért-hegy lábát köti össze a pesti belvárossal.
