Győr-Moson-Sopron megye idegenforgalmi térképe képeslapon
Leírás
Győr-Moson-Sopron Megye idegenforgalmi térképe látható a képeslapon, amely Sterbencz Károly akvarellje alapján készült. Az eredeti lap a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban lelhető fel. _x005F_x000D_
Magyarország földtani térképét bemutató képeslap a Magyar Állami Földtani Intézet megbízásából készült 1968-ban, jelenleg is az intézet tulajdonában található. Hazánk speciális szempontú bemutatása az üdvözlőlap célja, a szomszédos országok nincsenek jelölve rajta. _x005F_x000D_
A hagyományoknak megfelelően 2013 augusztusának első hosszú hétvégéjén immár 14. alkalommal mutatkoztak be a magyar borvidékek jeles képviselői a Debreceni Borkarneválon. A rendezvényt hirdető dokumentumban fellelhető a kiállítók névsora, a színpadi programok időrendje, a díszvendégként meghívott Tihany és az érmelléki borvidék bemutatása, és főzőversenyre való felhívás is. A kiállítók közötti eligazodás érdekében egy térképet is tartalmaz a brossura. A rendezvényt a Főnix Rendezvényszervező Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit kft. jegyzi, az eredeti programfüzet fellelhető Debrecenben, a Kölcsey Központban.
A Balatoni Múzeum képeslaptárában megtekinthető kép a Badacsonyt ábrázolja. Badacsony a Tapolca-medencei tanúhegyek legmagsabbika, magassága 437 méter. Alakja szinte kör, melynek kerülete 11 km. A tanúhegyek másodlagos kúp vagy csonkakúp alakú képződmények. Kialakulásukat az üledékes térszínre ömlött híg lávának köszönhetik. Az ilyen képződmények körüli, vulkánikus kőzetekkel be nem borított üledékes térszínek viszont gyorsan pusztulnak. Ennek az lesz a következménye, hogy a lávatakarós részekből csonkakúp, néha kúp alakú hegyek maradnak fenn, tanúskodva a térszín eredeti magasságáról.
A Balatoni Múzeum képeslaptárában megtekinthető kép Badacsonylábdihegyet ábrázolja. A Badacsony a Tapolca-medencei tanúhegyek legmagsabbika, magassága 437 méter. Alakja szinte kör, melynek kerülete 11 km. A tanúhegyek másodlagos kúp vagy csonkakúp alakú képződmények. Kialakulásukat az üledékes térszínre ömlött híg lávának köszönhetik. Az ilyen képződmények körüli, vulkánikus kőzetekkel be nem borított üledékes térszínek viszont gyorsan pusztulnak. Ennek az lesz a következménye, hogy a lávatakarós részekből csonkakúp, néha kúp alakú hegyek maradnak fenn, tanúskodva a térszín eredeti magasságáról.
