Erdei szalonka - Scolopax rusticola_x005F_x000D_ A lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj. Sűrű és nedves aljnövényzetű elegyes erdők lakója. Barnás, sárgás foltos tollruhája kiváló rejtőszínt biztosít környezetében. Az erdei szalonka szeme a fejlődés folyamán fokozatosan a feje tetejére és oldalra került. Csőre alkalmas arra, hogy megfogja vele a férgeket a földben. A csőrében levő tapintótestecskék segítenek megtalálni a zsákmányt. Este kezdi el a talajon keresni gilisztákból, lárvákból és rovarokból álló táplálékát, de ősszel és télen bogyókat is fogyaszt. Talajra, a sűrű aljnövényzet közé, kisebb mélyedésbe rejti el levelekkel bélelt fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll._x005F_x000D_
Barna rétihéja - Circus aeruginosus_x005F_x000D_ A vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Csaknem kizárólag tavak, lápok és mocsarak nagy kiterjedésű nádasok környékén él. Az öreg hím háta sötétbarna; a szárnyfedõk és evezőtollak egy része és a farok hamvasszürke. Feje, tarkója és melle sárgásbarnán sávozott, testalja vörösesbarna. A tojó és a fiatal hím teste sötétbarna, fejük és válluk világosabb. Alacsonyan, imbolyogva repül, zsákmányára hirtelen ejti rá magát. Siklórepülést is végez. Főleg kis emlősökkel, talajon élő és vízi madarakkal, hüllőkkel táplálkozik. Hazánkban rendszeres fészkelő. Nádasokban nádszálakból, gyékényből építi fészkét. A nászidőszak áprilisban van. A költési időszak áprilistól júliusig tart. Fészekalja 4-5 tojás. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft._x005F_x000D_
Bőrfutrinka - Carabus coriaceus_x005F_x000D_ A bogarak rendjébe (Coleoptera), a futrinkafélék családjába (Carabidae) tartozó faj. Közép-Európában általánosan elterjedt, az egyik legnagyobb termetű futóbogár a régióban. Hazánkban szinte mindenütt fellelhető, az erdőszéleken, száraz hegyoldalakban, parkokban egyaránt megtalálható. Teste 3,5-4,5 cm hosszú, feje, csápjai és lábai fekete, míg bőrszerűen ráncos szárnyfedői kékes-szürke színűek. Főként éjszaka jár tápláléka után, amit csigák, hernyók, giliszták képeznek, azonban érett gyümölcsöket is fogyaszt. A kifejlett egyedek nem képesek repülni, ezért veszély esetén fenyegető testtartást vesznek fel és bűzös váladékot választanak ki potrohmirigyükből. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 2.000 Ft._x005F_x000D_
Nagy őrgébics - Lanius excubitor (preparátum) _x005F_x000D_ A verébalakúak rendjébe (Passeriformes), gébicsfélék családjába (Laniidae) tartozó faj. Magyarországon rendszeres téli vendég (szeptember-április), azonban kis számban előfordulnak fészkelő párok (egész évben) hazánk észak-keleti részén. Rigó nagyságú, hasa és melle fehér, háta szürke, míg szárnya és farktollai fekete színűek. Szemét fekete folt veszi körül, felette egy keskeny fehér sáv húzódik, míg a fejtető szürke színű. Táplálékát rovarok, rágcsálók, kistestű énekesmadarak alkotják. Tüskés bokrokban, gyümölcsösökben, erdők szélén költ, fészkét száraz növényi részekből építi fel. Magányosan fészkel (territoriális), a fészekalj nagysága 5-7 tojásból áll. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft
Rajzoscsiga - Theodoxus danubialis_x005F_x000D_ A pajzskopoltyúsok rendjébe (Aspidobranchiata), azon belül pedig a bödöncsigák családjába (Neritidae) tartozó faj. Őshonos vízicsiga fajunk, hazánk számos területén (főként a Duna vízrendszerében) megtalálható. Háza félgömb alakú, melynek hossza 10-15 mm. A vízminőség változására nagyon érzékeny. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 2.000 Ft._x005F_x000D_