Nagy őrgébics - Lanius excubitor (preparátum)_x005F_x000D_ A verébalakúak rendjébe (Passeriformes), gébicsfélék családjába (Laniidae) tartozó faj. Magyarországon rendszeres téli vendég (szeptember-április), azonban kis számban előfordulnak fészkelő párok (egész évben) hazánk észak-keleti részén. Rigó nagyságú, hasa és melle fehér, háta szürke, míg szárnya és farktollai fekete színűek. Szemét fekete folt veszi körül, felette egy keskeny fehér sáv húzódik, míg a fejtető szürke színű. Táplálékát rovarok, rágcsálók, kistestű énekesmadarak alkotják. Tüskés bokrokban, gyümölcsösökben, erdők szélén költ, fészkét száraz növényi részekből építi fel. Magányosan fészkel (territoriális), a fészekalj nagysága 5-7 tojásból áll. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
Pajzsoscankó - Philomachus pugnax_x005F_x000D_ A lilealakúak rendjébe (Charadriiformes), szalonkafélék családjába (Scolopacidae) tartozó faj. Hazánkban a tavaszi és őszi vonuláskor látható nagy tömegekben, valamint előfordulhatnak kis számban költő párok is. A hím nyugalmi ruhája és a tojó tollazata azonos színű (feje és háta szürkésbarna, nyaka, hasa fehér, csőre pedig feketésbarna színű), ebben az időben csak a termetük alapján különböztethetőek meg. Nászidőszakban a hím könnyen felismerhető, nyakán nagy tollgallért visel, amely színe egyedenként nagyon eltérő, továbbá csőre is igen változatos színű (vörös, sárga, barna) ilyenkor. Táplálékát csigák és rovarok alkotják. Magányosan költ (territoriális), fészkét nedves réteken, mocsarakban építi fel különféle növényi részekből. A fészekalj nagysága 4 tojásból áll. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.
Gyepi béka - Rana temporaria (preparátum)_x005F_x000D_ A farkatlan kétéltűek (Anura) rendjébe és a valódibéka-félék (Ranidae) családjába tartozik. A Pireneusoktól egészen az Urálig megtalálható, egész Európában elterjedt. Robosztus megjelenésű béka, akár 10 cm-re is megnőhet. A rá hasonló erdei békától a legkönnyebben a hátsó lábának hosszával lehet megkülönbözetni. Mellső lábai ugyanolyan vastagok, mint a hátsók. Színezete változatos, a barnától a sárgásig terjed. Halántéksávja nem mindig különül el élesen az alapszíntől. Szárazföldi életet él, általában éjszaka, de ha nedves az idő, akkor nappal is aktív. Ízeltlábúak, csigák, férgek jelentenek táplálékot számára. A farkatlan kétéltűek közül először szaporodik, nagy csomókban rakja le petéit álló vízbe, vagy lassú folyású sekély patakokba. Magasabb hegyvidékeiken él. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.
Héja - Accipiter gentilis (preparátum)_x005F_x000D_ A vágómadár-alakúak rendjébe (Accipitriformes), ezen belül pedig a vágómadárfélék családjába (Accipitridae) tartozó faj. Hazánk szinte egész területén megtalálható, állandó madarunk. Nagyon hasonlóak a karvalyhoz (Accipiter nisus), azonban szárnyaik kicsit hosszabbak és erőteljesebb testalkatúak. A tojó nagyobb a hímnél. Feje sötét színű, azon világos szemöldöksáv látható, háta sötétszürke, melle és hasa szürkésfehér barna sávokkal. A fiatal madár (juvenilis) tollazata barnás színű. Táplálékát kisemlősök, galambok, valamint seregély alkotja. Gallyfészkét hegy- és dombvidéki erdőkben, hullámtéri erdőkben, illetve az Alföldön ültetett fenyvesekben építi fel. Magányosan fészkel (territoriális), a fészekalj nagysága 2-5 tojásból áll. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
Zöld levelibéka - Hyla arborea (prparátum)_x005F_x000D_ A békák (Anura) rendjébe és a levelibékafélék (Hylidae) családjába tartozó faj. Ligetes folyóvölgyek, víz közeli bokrosok, erdőszélek, nádasok, ezekkel határos füves területeken él. Kis termetű béka, színe: fűzöld, sárgás, barnás, vagy feketésszürke, igen ritkán akár kék is lehet. Bőre felül sima, hasoldala szemcsés. A hím torkán hanghólyag van. Elülső lábai és hátulsó ugrólábai ujjain tapadókorongok vannak. Főként éjszaka tevékeny, napközben előszeretettel sütkérezik a leveleken, nádszálakon. Főként repülő rovarokra vadászik. A nőstények 150–300 petét tartalmazó petecsomóit napsütötte tószegélyek sekély vizébe, kubikgödrökbe, sóderbányák vizesgödreibe, árkokba rakja le, ahol azok a fenékre süllyednek. Az apró, mindössze 1 cm-es békácskák 3–4 hónappal később hagyják el a vizet. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 2 000 Ft.
