Zöld gyík - Lacerta viridis_x005F_x000D_ A zöld gyík a nyakörvösgyík-félék (Lacertidae) családjába tartozik, elterjedési területének nagy részén, így Magyarországon is, a legnagyobb gyíkfaj, testhossza akár 40 centiméteres is lehet. Nászidőszakon kívül mindkét nem zöld pikkelytakarót visel, amit kisebb fekete pettyek vagy foltok tarkítanak, illetve az idősebb hímeken fehér oldalpontok sora alakul ki. Nászidőszakban az állatok színe élénkebb lesz, és a hímek feje és torokrésze világos kobaltkék színt ölt fel. Párzás után a nőstény 8-10 babszemnyi tojást rak, melyekből kb. 80 nap múlva kelnek ki a kezdetben barnás színű utódok, melyek rögtön önállóan vadásznak. A zöld gyík elsősorban ízeltlábúakkal táplálkozik, de adott esetben kisebb madárfiókákat és kisebb rágcsálókat is elejt. Mint minden magyarországi kétéltű és hüllő, a zöld gyík is védett._x005F_x000D_
Nagy pele – Glis glis_x005F_x000D_ A nagy pele a pelefélék családjának (Gliridae) legnagyobb képviselője. Teljes testhossza 23–37 cm, farka 10–17 cm. Testtömege általában 70 és 200 gramm között mozog. Szőrének színe szürkétől a szürkésbarnáig terjed, hátgerincén sötétebb sávval. Farka szürke és sűrű, tömött bundájú. Előfordul parkokban, ligetekben, gyümölcsösökben és kertekben, gyakran költözik be házak padlására. A pelék télen földalatti járatokba húzódnak, és ezekben a béleletlen fészkekben vészelik át a novembertől májusig tartó hideg, ínséges időszakot. Amikor tavasszal előbújnak, elsősorban friss hajtásokkal, rügyekkel táplálkoznak. Nyár folyamán az étlapjukon már megjelennek az ízeltlábúak is, később pedig a gyümölcsök és termések teszik ki a táplálék nagy részét: többek között som, makk, csipkebogyó vagy kökény. Magyarországon védet, eszmei értéke: 50 000 Ft_x005F_x000D_
Bütykös hattyú - (Cygnus olor)_x005F_x000D_ A bütykös hattyú a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj. Európában és Nyugat-Ázsiában honos. Természetétől fogva vándormadár, de a parkokba betelepített példányai gyakran a nagyvárosok be nem fagyott vizein maradnak. Egyike a legnagyobb röpképes madaraknak, testhossza 145-160 cm, szárnya fesztávolsága 208-238 cm. Tollazata tiszta fehér. Szeme barna, csőre vörös, nevét adó bütyke és kantárja fekete, lába barnásfekete vagy tiszta fekete, nagy széles úszóhártyával ellátottak. A hattyú álló, vagy lassan folyó vizeken költ, gazdag táplálékforrásokra van szüksége vízinövények vagy etetés formájában. Tápláléka vízinövények részeiből és magvaiból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll. _x005F_x000D_
Kis bukó - Mergus albellus_x005F_x000D_ A kis bukó a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó Mergellus nem egyetlen faja. Magyarországon rendszeres vendég novembertől-áprilisig. Tavak környéki erdőkben található. Testhossza 34-44 centiméter, a szárnyfesztávolsága 55-70 centiméter. A tojó kicsit kisebb mint a hím. Csőre alsó káváján apró, hegyes fogak vannak, a felső pedig enyhén kampós, ez lehetővé teszi a csúszós halak megragadását. A nyári hónapokban vízirovarokat és lárvákat fogyaszt, az év többi részében 8-16 centiméteres halakkal táplálkozik, halastavaknál károkat okozva. Tavak erdővel borított szigetein költ, fészkét korhadt üregbe rakja és tollal béleli ki. A fészekalj 6-9 tojásból áll, melyen 30 napig kotlik. A fiókák kikelésük után 24-36 órával már elhagyják a fészket. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50.000,- Ft._x005F_x000D_
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő kék vércse (Falco vespertinus) preparátumok a természettudományi gyűjtemény részét képezik. A kék vércse a madarak osztályának sólyomalakúak rendjéhez, azon belül a sólyomfélék családjához tartozó faj. Magyarországon rendszeres fészkelő, április és október között fordul elő. A telet Afrika déli részén tölti. Testhossza 30 cm, szárny-fesztávolsága 70–75 cm. A hím sötét színezetű, lába piros, alsó farkfedői rozsdavörösek. A tojó fejtetője és hasa rozsdássárga, háta szürke. Röpte sebes és könnyed. Gyakran egy helyben lebeg (szitál). Általában sebes zuhanás után a földön fogja meg a zsákmányát. Leginkább nagyobb rovarokkal, főként bogarakkal és egyenesszárnyúakkal táplálkozik, de étrendjében szerepelnek rágcsálók, békák és más kisebb gerinces állatok is. Síkvidéki erdőkben fészkel. Többnyire varjaknak a fákon lévő gallyakból álló fészkét foglalja el, előszeretettel fészkel telepesen. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke: 500.000,- Ft._x005F_x000D_ _x005F_x000D_