A képen egy Vörösfülű ékszerteknős, latinul Trachemys scripta elegans állatkerti tájékoztatója látható. A Debreceni Nagyerdei Kultúrparkban használnak ilyen információs táblákat. A kiírás tájékoztat minket az állat nevéről több nyelven, illetve szerepel még az elterjedés és élőhely, táplálkozása, életmódja. Ezen túl egy kis érdekességet is összegyűjtöttek az állatról. A kép segít, milyen a külső megjelenés, hogy könnyebben megtaláljuk a terráriumban az élőlényt. A térképvázlaton pirossal bejelölték a természetes élőhelyét. A tábla alsó sorában statisztikai adatokat olvashatunk, testtömeg, élettartam, tojások száma és a kikelési időt.
A Lónyay család történetét bemutató könyv a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár (Nyíregyháza, Szabadság tér 2.) helytörténeti gyűjteményében található. Írója Feöldi Doby Antal, az alcíme: "mutatvány a szerző ily czímű munkájából: a magyarországi benszülött és beköltözött mágnás családok ismertetése".
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák vagy a fuvolázómadár.
A Tihanyi-félsziget - ami valaha sziget volt, csak a vízszint csökkenésével kapcsolódott a parthoz - a Balaton, - és nem túlzás - Magyarország egyik legszebb vidéke. Számos vonatkozásban egyedülálló nemcsak hazánkban, Európában is. Különleges földrajzi helyzete, kialakulásának sajátosságai, mai tájképi megjelenése, földtani és történeti emlékei, ritka növény- és állatfajai, mind-mind a legszebb és legféltettebb kincseink közé emelik. Keszthelyen, a Balatoni Múzeum levéltárában megtalálható képeslapon a félsziget, a Bencés Apátsággal látható.
Tihany, Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. A félsziget alapzatát a sárgás-fehér a Pannon-tengerből származó homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villannak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Erre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel. Keszthelyen, a Balatoni Múzeum levéltárában megtalálható képeslapon a félsziget teljes domborzata a Bencés Apátsággal látható.
