Mángorló képe, melynek egyik oldala bordás, másik oldala domború, hullámvonallal díszített IP monogram látható rajta. A Herman Ottó Múzeum tulajdona. A mángorlót vászon mosás utáni kisimítására, mángorlására a paraszt- és pásztorcsaládokon kívül a városi polgárság is használta. Már a XVII. században ismerték, írásos nyoma maradt a használatának.
Fábri Zoltán filmjének története 1945 előtt játszódik. Nyúl Béla, a jelentéktelen, négygyermekes latintanár Hannibálról ír tanulmányt, amely szerint a hadvezér egy karthágói forradalom áldozata lett. Újságíró jelenik meg Nyúléknál, interjút készít a tanárral. Nyúl Béla és családja boldog, vége a lekvároskenyér-korszaknak. A parlamentben a szélsőjobb botrányt robbant ki a dolgozat ürügyén, és Nyúl Bélát kiteszik az állásából. A tanár felkeresi volt osztálytársát, a jobboldali Muray képviselőt. Az megígéri a segítséget, egy amfiteátrumi nagygyűlésen azonban már a tömeget uszítja Nyúl ellen. A tanár nyilvánosan "megtér". A tömeg kitörő lelkesedése elől meghátrál, és a párkányról lezuhanva halálra zúzza magát.
A keszthelyi Balatoni Múzeum 1898 augusztusában alakult meg. Ekkor ajánlották fel a múzeum számára az első letétet. A gyűjtemény első darabjait Csák Árpád régészeti gyűjteménye alkotta. Ezután alakult meg a természettudományi osztály és kezdődött meg a könyvtári állomány gyarapítása. A néprajzi gyűjtemény alapjait Sági János tette le. 1925-ben kezdték építeni a múzeum új épületét, ahol a kiállítás 1935-ben nyílt meg. A múzeum gyűjteményének nagy része a II. világháborúban megsemmisült. 1949-ben szilárdult meg újra a helyzete, ekkor még kölcsönzött kiállítási tárgyakkal működött. A háborús veszteség utáni gyűjtőmunka nyomán 1967-ben már saját anyagra épülő állandó kiállítás nyílt.
A kép a Történelmi arcképcsarnok című könyvben jelent meg, melyet Dolinay Gyula írt. Dolinay 1850-1918 között élt és alkotott. Középiskoláit Debrecenben végezte, egyetemi hallgatóként került fel Budapestre, ahol 1869-ben elindította a Tanulók Közlönye című ifjúsági lapot. Ettől kezdve az írásnak élt. Cikket írt a Néptanítók Lapjába, a Honba, a Családi Körbe. Több lapnak is a szerkesztője, kiadója volt a Tanulók Közlönyén kívül. Ilyen volt - a teljesség igénye nélkül - a Tanuló Ifjúság Lapja, a Kis Újság, a Szabad Magyarország valamint a Lányok Lapja. Nézetei szerint az olvasmányok azok, amelyek az oly fontos értékkategóriák, mint az erkölcs, a hit és a szeretet kialakításában, manifesztálódásában elsőbbséget élveznek.
A Magyar Híradó 1925 áprilisi száma még fekete-fehér változatban és hang nélkül tájékoztatja a nézőket a nagyvilág történéseiről. Magyarországon az első filmhíradókat az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával forgatták, de a rendszeres filmhíradó készítése csak a XX. század tízes éveiben indult meg. 1991-ig tartott az a korszak, amikor a mozilátogatók a nagyjátékfilmek előtt a filmhíradókból tájékozódhattak hazánk és a nagyvilág jelentősebb eseményeiről. Ekkorra viszont a televízió és a videotechnika fejlődése túlhaladottá tette a híradózás e fajtáját.
