Pünkösdi hagyomány című kép a Vojtina Bábszínház játszószínházáról mutat egy jelenetet a Hajdú-Bihari Naplóban. A Vojtina Bábszínház a gyermek előadásokon kívül játszóházi foglalkozásokat, felnőtt előadásokat is szervez, rajzpályázatokat hirdet. A „Beszélgetős esték” című foglalkozásuk módszerek, stílusok, bábjáték, színházi nevelés, drámapedagógia köré szerveződik minden hónapban 1-1 alkalommal.
Gróf Batthyány Lajos elfogatása a címe a budapesti Károlyi palota falán lévő domborműnek. Ispánki József szobrászművész alkotása (1941). Gróf Batthyány Lajos Pozsonyban 1807. február 14- én született, és Pesten 1849. okt. 6-án kivégezték. Liberális eszméket valló nagybirtokos volt, aki az első független magyar minisztérium elnökeként eredményesen tevékenykedett Magyarország érdekében.
A régi Pest első szobrászati díszítésű közkútját a Batátok terén (ma Ferenciek tere) a Ferencesek temploma előtt állították fel 1835-ben. A kút díszes két méteres alapzata váci és csobánkai homokkőből készült. A tetején álló két korsós női alakot ábrázoló szobrot pedig pesti mészkőből faragták ki. Az alkotáson két alkotó dolgozott Uhrl Ferenc szobrászművész és Fessl József kőfaragó mester.
Kaposváron a régi városrészben az egyik épület oldalán egy kovácsoltvas kulcs cégér látható, mely kifejezi a középkorban ott élő mester foglalkozását. A cégér egy céhjelvény volt, melynek készítése a középkorban alakult ki, és tájékoztató eszközként szolgált.
A mohácsi busójárás a télbúcsúztató, tavaszköszöntő, termékenységvarázsló ünnepek körébe tartozik. A busó egy faragot maszkot viselő alak, aki kifordított birkabőrt visel derékban lánccal vagy kötéllel megkötve, erre kolompokat kötnek, és a vállukra tarisznyát vetnek.