Az "Aranyak a Jósa András múzeumban" című kötetet Almássy Katalin, Istvánovits Eszter és Kurucz Katalin szerkesztette. A könyv aranytárgyakat tartalmazó régészeti lelet-együtteseket mutat be a nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményéből. A kötet könyvtárakban és a Jósa András Múzeumban található meg.
Molnár András szerkesztésében 1998-ban adta ki Zalalövő Nagyközség Önkormányzata a "Zalalövő története" című könyvet. A dokumentum a település természeti-, történeti- és társadalmi viszonyait, fejlődését mutatja be az ókortól napjainkig. Az objektum a könyvet teljes terjedelmében, elektronikus formában tartalmazza.
Az Andrássy út végén található Budapest egyik szimbóluma a Hősök tere, ami egyben a Városliget bejárata is. A teret az 1896-os millenniumi ünnepségre építették, és a magyarok ezeréves történelmének állít emléket. 14 emblematikus történelmi személyiség szobra áll itt, középen obeliszkkel, tetején Gábriel arkangyal szobrával, amely elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját. A Hősök tere a főváros legjellegzetesebb és legtágasabb tere. Az objektum a Hősök teréről készült kép.
A Rákos-patak mentén, a Budapest-Hatvan vasútvonal mellett, Gödöllő várostól 9 km-re, a Gödöllői-dombság kapujában, nagyon szép természeti környezetben található Isaszeg. Jelenleg 10 400 lakosa van, mely az elmúlt tíz évben folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A város közigazgatási területe: 5484 hektár. A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára őrzi az Isaszeg című képeslapot. A század elején készült fénykép egy isaszegi utca részletét mutatja be.
Az első szigetre épülő fürdőház 1864-ben épült. A Szigetfürdőt többször átápítették, az utolsó átépítésnél törekedtek az eredeti állapot visszaállítására. A keszthelyi arisztrokraták öltözőkabinokkal rendelkeztek, ahonnan egyből a Balaton vizébe merülhettek. Az épület egy fürdőtörténeti emlék.
