A kép a Történelmi arcképcsarnok című könyvben jelent meg, melyet Dolinay Gyula írt. Dolinay 1850-1918 között élt és alkotott. Középiskoláit Debrecenben végezte, egyetemi hallgatóként került fel Budapestre, ahol 1869-ben elindította a Tanulók Közlönye című ifjúsági lapot. Ettől kezdve az írásnak élt. Cikket írt a Néptanítók Lapjába, a Honba, a Családi Körbe. Több lapnak is a szerkesztője, valamint kiadója volt a Tanulók Közlönyén kívül. Ilyen volt - a teljesség igénye nélkül - a Tanuló Ifjúság Lapja, a Kis Újság, a Szabad Magyarország, valamint a Lányok Lapja. Nézetei szerint az olvasmányok azok, amelyek az oly fontos értékkategóriák, mint az erkölcs, a hit és a szeretet kialakításában, manifesztálódásában elsőbbséget élveznek.
A kép a Történelmi arcképcsarnok című könyvben jelent meg, melyet Dolinay Gyula írt. Dolinay 1850-1918 között élt és alkotott. Középiskoláit Debrecenben végezte, egyetemi hallgatóként került fel Budapestre, ahol 1869-ben elindította a Tanulók Közlönye című ifjúsági lapot. Ettől kezdve az írásnak élt. Cikket írt a Néptanítók Lapjába, a Honba, a Családi Körbe. Több lapnak is a szerkesztője, valamint kiadója volt a Tanulók Közlönyén kívül. Ilyen volt - a teljesség igénye nélkül - a Tanuló Ifjúság Lapja, a Kis Újság, a Szabad Magyarország, valamint a Lányok Lapja. Nézetei szerint az olvasmányok azok, amelyek az oly fontos értékkategóriák, mint az erkölcs, a hit és a szeretet kialakításában, manifesztálódásában elsőbbséget élveznek.
A műtárgy a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában van. A múzeum megalapításának gondolata 1802-ben gróf Széchényi Ferenc fejében fordult meg először, aki nagycenki gyűjteményét a nemzetnek akarta ajándékozni. Az uralkodói hozzájárulás után ebből az adományból alakult meg a múzeum első gyűjteménye. A mai épület építése 1837 - 1847 között zajlott. 1848-ban már a ma használatos épület előtt szavalta Petőfi Sándor a Nemzeti dalt.
A szobor képe a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) tulajdona. Az intézetet 2011-ben hívta életre a kormány önálló közgyűjteményként. Az intézet célja az eddig elszórtan működő digitális archívumok rendszerének összekapcsolása. A végső cél a magyar kulturális örökség egységes szabvány szerinti digitalizálása, bemutatása.
A szobor képe a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) tulajdona. Az intézetet 2011-ben hívta életre a kormány önálló közgyűjteményként. Az intézet célja az eddig elszórtan működő digitális archívumok rendszerének összekapcsolása. A végső cél a magyar kulturális örökség egységes szabvány szerinti digitalizálása, bemutatása.
