Haydn-Nelson Messe (Nelson mise) kotta. A Nelson-mise először 1798. szeptember 24-én hangzott el Kismartonban, de még Haydn életében (a többi nagymiséhez hasonlóan) többször előadták. A hagyomány szerint Nelson angol admirális 1798. augusztus 1-3 közötti, a napóleoni flotta felett Egyiptom partjainál aratott abukiri győzelme adta az apropót a mise elnevezéséhez. Ami a hangszerelést illeti: a Nelson-mise az egyik legkülönösebb hangszerösszeállítású Haydn-mű, hiszen a vonószenekar mellett csupán orgonát, üstdobot és három trombitát alkalmazott a szerző. Ez a kotta a Debreceni Kodály Kórus tulajdonában van.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Die Schöpfung, Oratorium von Joseph Haydn. Joseph Haydn a Teremtés (Die Schöpfung) című oratóriuma az oratóriumirodalom egyik kiemelkedő alkotása. Témája a világ teremtésének bibliai leírása. Haydn angliai látogatásakor találkozott Linley szövegével és akkor született meg az oratórium megkomponálásának gondolata. A zeneszerző 1795 és 1798 között dolgozott a zenén, a bemutató – ami Haydn egyik legnagyobb sikerét hozta – 1798-ban volt Bécsben. A mű, a Peters Kiadó által Lipcsében kiadott kottája, amely a Debreceni Kodály Kórus tulajdona.
Kazinczy Ferencz eredeti munkái, Levelek III. kötet. Összeszedék: Bajza József és Schedel Ferencz. Második osztály. Levelek. Harmadik kötet. Pest, Kilián György tulajdona, 1845. Ez a kötet Szentgyörgyi Józsefhez, ifj. Szilágy Sámuelhez, Csokonaihoz és Ercseihez írt leveleit tartalmazza. Kazinczy levelezése több kiadást is megélt. A legjelentősebb talán a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Bizottsága megbízásából Dr. Váczy János által 1890-1910.között 21 kötetben közzétett Kazinczy Ferenc levelezése.
Berzsenyi Dániel munkái, költemények, poétai harmonistika. Kapi Béla bevezetésével. A Kisfaludy-Társaság megbízásából kiadta a Franklin Társulat Budapesten. Megjelent az Élő könyvek, Magyar klasszikusok sorozatban.
Állam és uralkodó osztály a IX-XI. századi Bizáncban
Leírás
Bizánc társadalomtörténetének a IX—XI. század talán a legtöbbet vitatott korszaka. "A kor politikai_x000D_
történetét a forrásokból elég jól ismerjük: erre az időre esik Bizánc fokozatos megerősödése és egyre aktívabb külpolitikája, amely a X. század folyamán erőteljes balkáni és közel-keleti expanzióba megy át. Ekkor, Bulgária leigázása után a birodalomhoz tartozik Délkelet-Európa és Kisázsia, a Dunától az örmény hegyvidékig. 1025 után hirtelen gyorsuló hanyatlás áll be, amely a század végéig tart és a mérlege igen kedvezőtlen: Bizánc elveszti ázsiai birtokai nagy részét, le kell mondania Dél-Itáliáról és a tengerek uralmáról." - írja Engel Pál az ELTE Egyetemi Könyvtár 1964-es évkönyvében._x000D_
.jpg)