A képen sárközi szőttes terítő és szalvéták láthatók 1976-ból, megtekinthetők a Hagyományok Házában, Budapesten. A Sárköz eredetileg a Duna két átellenes partján elterülő szomszédos táj összefoglaló elnevezése volt, a Duna nemcsak földrajzi, hanem néprajzi választóvonallá is vált az idők folyamán. A néprajzi kutatások Sárközként általában a Tolnai megyei területre utalnak, mely a következő öt községet foglalja magában: Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény és Sárpilis. A Sárközben sajátos és egyéni, minden más magyar szőttestől jól megkülönböztethető, magas fokú szövőművészet alakult ki. Az alapanyagokat maguk termelték meg, készítették ki és dolgozták fel. A különböző minőségű fehér pamut- és kendervásznak mellett színeset is szőttek. A régi sárközi hímes szőttesek egyszerűbbek, túlnyomóan piros csíkozásúak. A sajátosan sárközi jelleget az egyszerű selymek (ripsz) piros csíkjainak finom feltagolása adta, a felület ritmikus felosztása piros, esetleg kék mintasorokkal.
A képeslapon a Magyar Autómobil Gyár autója látható. A fénykép a Balatoni Múzeum Képeslaptárának tulajdona. A Magyar Automobil Gyár Rt, majd a MARTA nevet viselő cég az első magyar, kifejezetten autógyártás céljára létrehozott vállalkozás volt. Amerikai licenc alapján kezdődött meg az autók gyártása Aradon. A részványtársaság alig egy évtizedes karrierje során háromszor váltott tulajdonost. Az első világháború vetett véget a magyarországi autógyártásnak._x005F_x000D_
A budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdonában lévő 6x9 cm-eslapon Szénásy Béla papír-írószerüzletének 1926-ból származó reklámja látható. A fekete-fehér grafikán egy monoklis öregúr szerepel, aki megnyalja egy levélboríték szélét. A felirat a következő: "Levélpapírok. Szénásy Béla. IV., Ferenciek tere 9. Töltőtollak, írószerek. Karácsonyi vásár.
Bors István Utazás című kisplasztikája látható a képen. A bronz szobor a két, összekapcsolódó alak dinamikájával érzékelteti a száguldás, rohanás érzését. A formák ismétlődése a haladás ritmikáját idézi fel. A kisplasztika a kaposvári Együd Árpád Kulturális Központ tulajdona.
A kép égetett mécsest örökít meg a miskolci Herman Ottó Múzeum kiállításáról. A mécses zsiradékkal, olajjal táplált kanócos, edényszerű világítóeszköz, gyakran fogantyúval, füllel. Általában nyitott, de zárt tartályú mécseket is készítettek, hogy az olaj és a folyékonnyá váló zsír lecsorgását, elfolyását megakadályozzák. A képen látható eszköz a múzeum tulajdona.
