A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum 2008. június 5. és június 9. között megelőző régészeti feltárást végzett Hódmezővásárhelyen a Bodzási út- Vata-tanya 1. villamos energia ellátásához kapcsolódóan a 2. és a 3. számú légvezetéktartó oszlopok helyén. A vizsgált terület Hódmezővásárhely Kotacpart nevű határrészében a Bodzási úttól délre, a Vata-tanya és a magasfeszültségű távvezeték között található, egy, a környezetéből magasan kiemelkedő, hosszan elnyúló magas parton, egy egykori ősfolyó medrének északnyugati, kiemelkedő részén. A terület régóta ismert a régészeti kutatás számára. Az 1930-as években Banner János és Párducz Mihály is ásatásokat végzett ezen a lelőhelyen, a dokumentum az akkori leletekről készült fényképet tartalmazza.
1848 nyarán az udvar elérkezettnek látta az időt, hogy Magyarországon is visszaállítsa teljhatalmát (az olasz fronton elért győzelmeknek köszönhetően a „hátországgal” is volt módjuk foglalkozni). A nyár vége felé felgyorsultak az események. Augusztus 31-én az uralkodó kiadott egy iratot, melyben kijelentette, ha a képviselőház nem vonja vissza az áprilisi törvényeket, katonai támadásra számíthat. Jellasics horvát bán, császári altábornagy ekkor már nyíltan a határátlépésre készült. A magyar kormány válaszul rohamtempóban szervezte a magyar honvédsereget. Az 1848 szeptemberében megindult harcok egészen 1849. augusztus 13-ig, a világosi fegyverletételig tartottak. A dokumentumon az 1848-1849-es szabadságharc hadi útjai láthatók.
A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárában őrzik azt a fekete-fehér 17*23,5 cm-es képet, amelyen a régi Rákóczi-harang egy darabja látható, rajta készítettőjének I. Rákóczi György címerével. Ez alatt a fejedelem jelmondata olvasható latinul: "Non est currentis neque volentis sed miserentis Dei" vagyis "Nem azé, aki fut, sem nem azé, aki akarja, hanem a könyörülő Istené." (Róm 9, 16). A debreceni Református Nagytemplomban lévő mai harang az eredeti Rákóczi-harang kicsinyített mása, megtalálhatók rajta az eredeti feliratok és Rákóczi címere is. Az újjáöntés előtt a harangból a Rákóczi-család címerét is kivágták, amelyet kiállítási tárgyként elhelyeztek a Református Kollégiumban.
A Ludas Matyi Vidámpark 17 játékának az egyikét láthatjuk. 1960-ban alakult, azóta ez Magyarország egyetlen állandóan működő vidéki vidámparkja. A létesítmény a Nagyerdőben található, a debreceni Állat- és Növénypark mellett.
A szabadban készült fekete-fehér fényképeken a hajdúböszörményi központi fiúiskola tornászcsapatát örökítették meg 1937. szeptember 5-én. Az ötvennégy mezt és sapkát viselő fiúból álló csapat öt sorban helyezkedik el a képen, középen tanáruk áll. A fotó jogtulajdonosa a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára.
