A képen madáretető látható, amelyet tökből készítettek. Télen számos madárfaj nem költözik délre, hanem hazánk területén telel át, közben északról is érkeznek hozzánk madarak áttelelni északi hazájuk zordabb telét. Az etetési időszak Magyarországon az első fagyok beköszöntétől, november elejétől általában áprilisig tart. A szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Fotótárában található felvétel a kiállítási tárggyal együtt.
_x005F_x000D_ A képen az Alfa Romeo automobilok magyarországi székhelyének kirakata és bejárata látható. A helyszín Budapest VI. kerület Liszt Ferenc tér 11. A helyszín napjainkban a belváros legendásan hangulatos vendéglátó tere, kerthelyiséges kávézókkal, éttermekkel, még behajtani is tilos, nemhogy autószalont üzemeltetni. Ebből, no meg az Alfa modell vonalaiból következik, hogy ez az üzlet talán az első magyarországi képviselete lehetett az ALFA cégnek, („Anonima Lombarda Fabbrica Automobili”) melyet 1907-ben alapított egy nápolyi arisztokrata és egy francia autógyáros. http://www.alfaromeo.hu/hu/#/home Versenyautókat és sportos vonalú, természetű személygépkocsikat gyárt a cég mind a mai napig. A honlapon múzeum is található. Több magyar siker is született a közelmúltban, több nagy cég is magyar formatervezőt választott új modelljének kivitelezésére._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
Budapest VIII. kerület Rákóczi út 15. Mindmáig szép ajándék, becses tárgy egy márkás töltőtoll, különösen névre szóló gravírozással vagy csomagolással! Viszont nem igen használjuk. Hogyan is kezdődött, melyek voltak a jelentős állomásai az íróeszközök fejlődésének? Faragott lúdtoll mártogatva, fémhegyű tollszár mártogatva, töltőtoll, golyóstoll, patronos töltőtoll, filctollak, zselés tollak. Külön kiemelendő a golyóstoll, hiszen feltalálói – számos nem igazán megbízható amerikai próbálkozás után – Goy Arnold, Kovács Sándor és végül a sorozatgyártó Bíró László József._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
Egy fotót láthatunk a Miskolci Nemzeti Színház 1972-es bemutatójáról. A fotón jól kivehető a Coca-cola emblémája, plakátja, amely a díszlet kiemelkedő eleme. Így - a kor kultúrpropagandáját ismerve – arra gondolhatunk, hogy a fogyasztói társadalom káros hatásai miatt fordul ismét Noéhoz a szerző, a rendező. Ma, 2014-ben, még hangsúlyosabbá válik a fenntarthatóság, a környezettudatos viselkedés, a személyes felelősségünk a témában. Az eredeti Noé történetnek itt nézhetünk utána: (http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96z%C3%B6nv%C3%ADz_(m%C3%ADtosz ) és http://www.literatura.hu/lexikon/mitosz/vizozon.htm )_x005F_x000D_
A dokumentumfilm bemutatja az egyszerű vidéki ember természetes emberi hiúságát; igényét a vándor-fotós által készített képpel kapcsolatban. Az emberi érzéseket vizsgálja; egyeseknek milyen fontos egy régi, töredezett, vagy eltépett fénykép restaurálása. Alkotók: Breier György gyártásvezető, Ragályi Elemér operatőr, dramaturg Zsugán István, Vértessy Sándor író, Zolnay Pál rendező. MAFILM 1971. Nem is olyan rég, a fényképezés nem volt mindennapi dolog. Filmes technikával szakemberek végezték, különösen vidéken, ahol nem volt mindenhol Ofotért, fényképész, ahol elkészítették, de legalábbis előhívták, sokszorosították a képeket._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
