A kép az 1838-as nagy árvíz rombolását, az emberek mentését mutatja be több mozaik képeken. Budapest legnagyobb árvizének az előzményei már előre mutatták a katasztrófát. Januárban nagy mennyiségű eső, majd hó esett, február elején gyorsan melegedett az idő. A Duna felső szakaszán olvadni kezdett a hó, és a nagy mennyiségű víz és jég nem tudott gyorsan levonulni. Az árvíz először a pesti oldalt öntötte el. A mentés csak a második napon kezdődött, és nagy volt a fejetlenség. A pesti oldalon több, mint 2000, míg a budai oldalon csak 204 ház pusztult el a korabeli feljegyzések szerint. Az árvíz miatt 50-60 ezer lakos vált hajléktalanná, főleg pesti lakosok.
A történelmi Magyarország közép címere egyesíti a történelmi Magyarország mindegyik tartományának a címerét. Középütt a pajzs alakú magyar címer. Alatta egy nagyobb pajzson a három leopárdfej Dalmáciának, a piros-fehér négyzetekbõl álló sakktábla Horvátországnak a címere. A csillag és a nyest Szlavóniát, a sas a nappal és a holddal, valamint a hét toronnyal Erdélyt, a kétfejû sas Fiumét jelképezi. Az egyesített címer tetején a magyar korona látható.
Klauzál Gábor és a kép alján sajátkezű aláírása látható
Leírás
Klauzál Gábor 1804. november 18-án Pesten született és 1866. augusztus 3-án Kalocsán halt meg. A kistétényi birtokos egyben politikus, ügyvéd és miniszter is volt. Deák Ferenc gyakran vendégeskedett a házában. 1848. április 7-től szeptember 10-ig a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereként a mérséklő, egyezkedő politika híve volt. A szeptemberi válság idején lemondott, visszavonult. Szerepe van a kiegyezés előkészítésében. A kép Klauzás Gábor aláírásával 1842-ben készült.
A Budai Várat ábrázoló kép címe: " Die Festung Ofen,zu König Mathias Zeiten un 15-ten Jahrhundert." Ez egy műnyomat, az eredetit Albrecht Dürer készítette (Nürnberg, 1471. május 21. – Nürnberg, 1528. április 6.) Dürer volt a reformáció Németországának egyik legnagyszerűbb művésze, festője. A kép másolatát Varsányi János készítette 1853-ban. A vár Mátyás király idejében élte a legfényesebb korszakát.
I. Ferenc József osztrák császár és magyar királyról készült kőnyomat
Leírás
I. Ferenc József (1830-1916) osztrák császár és magyar király. Császárként 1848-ban lépett a trónra, és mindjárt uralkodása kezdetén a magyar szabadságharc leverésének a feladatával kellett szembesülnie. Az 1867-es kiegyezés nyomán dualista államszerkezetűvé vált a monarchia. Ebben az évben magyar királlyá is koronázták. A későbbiek során mereven elzárkózott a további engedmények adásának lehetőségétől mind a magyarok, mind más népek felé. Hatalmi törekvések és érdekellentétek vezettek fokozatosan a világháború kitöréséhez, melynek oka a trónörökös, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása volt.
