Az egyetem nélküli ország egyetemistái Mohács előtt
Leírás
Szögi László tanulmánya Az egyetem nélküli ország egyetemistái Mohács előtt, A középkori Magyarország peregrinusai címmel az ELTE Egyetemi Könyvtár évkönyvében jelent meg 2011-ben. A szerző több évtizedes kutatómunka alapján közli a magyar egyetemjárási adatokat. Így a létszámokat, mely egyetemekre hányan és honnan mentek magyar diákok tanulni. Közöl adatokat az 1526 utáni időszakból is, egészen 1800-ig.
Szuromi Szabolcs Anzelm A középkori egyetemek létrejötte és az egyetemi oktatás megszületése című tanulmánya az ELTE Egyetemi Könyvtár évkönyvében jelent meg 2007-ben. "Az egyetemek kialakulásának kezdetén az egyes nagy tudású tanárok alakítottak ki maguk körül tanuló csoportokat, azzal, hogy hozzáértésükkel vonzották a tanulni vágyó ifjúságot. A már működő és elismert egyetemi intézmények mindegyike sajátos szemléletet, „iskolát" teremtett diákjai és tanárai körében, amely alapján különbséget lehetett tenni az egyes egyetemek fakultásai között. Ennek köszönhető, hogy a XIII. századtól már inkább a tanár követte az iskolát, azokat a tradicionális oktatási módszereket, szerzőket és magyarázatokat, amelyek jellemzői voltak az egyes egyetemeknek és karoknak. A XIII. századra letisztázódott a különböző tudományágak érv- és eszközrendszere, amely lehetővé tette Európa egységes skolasztikus kulturális alapjának tartós megteremtését."
Magyar királyok elfeledett képmás-sorozata a Thuróczy-krónika egy XV. századi kéziratos példányában
Leírás
Boreczky Anna tanulmánya a Magyar királyok elfeledett képmás-sorozata a Thuróczy-krónika egy XV. századi kéziratos példányában címmel az ELTE Egyetemi Könyvtár évkönyvében jelent meg 2011-ben.
Követi túdósítás az 1832/6-ik években Posonyban tartott országgyűlésről
Leírás
"Az 1832/6-ik években Sz.K.Posony Várossában tartott Ország Gyűlésére T. Nemes Borsod Vármegye Közönsége által kűldött Felső Pulyai Bük Sigmond Másod Al-Ispán és Palóczy László Fő Jegyző Követ Urak által az Ország Gyűlése berekesztése után tett Követi Végső Túdósítás, melly is 1836-ik Évi Szent Iván hava 20-ik napján T. Nemes Vármegyének Miskólcz Várossában tartatott Köz Gyűlésében be adatott és Köz határozás mellett a' Nemesi Rend költségén ki nyomtattatott. Miskóltzon 1836-ik Évben, Szent Iván hava 25-ik napján.
Mozart: C-dúr Koronázási mise (KV. 317) kottája. 1778 decemberében Mozart üzenetet kap arról, hogy Salzburg érseke udvari orgonistává nevezné ki a megürült helyre. Az előzetes megállapodástól eltérően mindössze évi 450 forintos javadalmazással 1779. január 17-én került sor az okirat kiállítására, amelyben Hieronymus érsek megbízta a Székesegyháznál és az Udvarnál ellátandó feladatok lelkiismeretes végzésére. E szolgálat jegyében készült el 1779. március 23-ára egy Salzburg környéki Mária szobor évenkénti megkoronázási ceremóniájához írt C-dúr miséje szólóénekesekre, kórusra és zenekarra. (Krönungsmesse). A mű érdekessége, hogy Mozart - néhány más egyházzenei művéhez hasonlóan - a zenekar vonósszekciójában nem alkalmaz mélyhegedűt. A hagyományos szertartást mindenben követő kompozíció tételei közül a Kyrie fenséges dallamvilágával, a Glória elsöprő lendületével emelkedik ki. A Credóban a kórus által formált nyugodtabb zenei szövetet a hegedűket próbára tévő igen gyors lüktetésű zenekari ,,csipke'' díszíti. A Sanctusban megformált lassú-gyors változást a Benedictus ariosója oldja fel. A méltóságteljes Agnus Dei végén a hagyományos mozarti finálé elemeit fedezhetjük fel. Ez a kotta a Debreceni Kodály Kórus tulajdonában van.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
