A Debreczeni Nemzeti Színház plakátja 3 felvonásos vígjátékot hirdet 1864. február 12-re. _x005F_x000D_ A „Keztyű és legyező”című előadásról tájékozódhatnak az érdeklődők. _x005F_x000D_ A művet a Reszler István igazgatása alatti dráma és dalmű társulat mutatta be Fehérváry Antal rendezésében. A színlap a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumában (DEA) található meg._x005F_x000D_ https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/418_x005F_x000D_ _x005F_x000D_
Valahol Európában audiovizuális anyag rövid részlet a filmből. A történet a következő: A II. világháború végén Kelet-Európa országútjain árva, hontalan, éhes gyerekek kóborolnak, akiket a nélkülözés, a kiszolgáltatottság csapatokba gyűjt. A Hosszú által vezetett csavargók rátalálnak Simon Péter karmesterre, aki egy romos várban félrevonulva várja a béke eljövetelét. A gyerekek és a tiszta szívű férfi között fokról fokra rokonszenv, barátság ébred, együtt védik meg - az egyik gyerek halála árán - a várat az ellenük uszított falubeliektől, közösen harcolják ki fogságba esett társaik szabadon bocsátását. A karmester hivatalos papírt szerez az új kormánytól, hogy a hajléktalan gyerekeknek ezentúl a kastély lesz az otthona. A rendező és a forgatókönyvíró Radványi Géza, Balázs Béla, Máriássy Félix és Máriássy Judit.
Egerben áll a Dobó István szobor, mely Stróbl Alajos (1856-1926) alkotása. A Dobó István téren áll a híres várvédőnek emléket állító szoborcsoport. Középen Dobó kardját magasba lendíti, míg mellette egy követ dobó egri nő, a másik oldalon ülő helyzetben egy várvédő látható. A szoborcsoport 1907-ben készült._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
Gróf Széchenyi István szobra Szegeden a Széchenyi téren áll, Stróbl Alajos alkotása. A szobor 1912-ben készült. A szobrot ábrázoló képeslap a Móra Ferenc Múzeum tulajdona.
A Tihanyi bencés monostort 1055-ben I. András király alapította, és itt temették el az alapító királyt 1060-ban. A kolostor alapító oklevele a legrégebbi írott dokumentum, mely eredeti formában maradt fenn, és melynek latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is használtak. Ezért a legrégibb írásos emlékünk. Az apátságot ábrázoló képeslap a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának a tulajdona.
