A keszthelyi Balatoni Múzeumban található, 1993-as képeslapon a Hévizi Tófürdő (ami nem azonos a Hévízi Gyógyfürdővel) jellegzetes, a Hévíz-tavon álló fürdőháza látható. A világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytónak köszönhetően Hévíz a szállodai foglalások tekintetében Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után. A Hévíz-tó gyógyító hatása már a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorlás kori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. A fürdő létrehozásában és kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics (I.) Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet. A hévízi látnivalók között találjuk a Tófürdő és a Gyógyfürdő épületei az 1998-ban átadott héttornyú Szentlélek római katolikus templomot, a Városháza épületét és az azelőtt lévő téren álló Nymphae díszkutat, és a római kori romkertet._x005F_x000D_
Jelenet a Szűts Mara házassága című filmből. Fénykép
Leírás
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) tulajdonában lévő fekete-fehér fénykép a Szűts Mara házassága című, 1941-ben bemutatott magyar film egy jelenetét örökítette meg. A képen egy elegáns berendezésű szobában a Szűts Marát alakító Simor Erzsi zongorázik, miközben a Simaházi Tamást játszó Páger Antal a hangszerre támaszkodva nézi őt. Zsigray Julianna 1931-ben megjelent romantikus regényéből készült filmet nagy sikerrel játszották a magyar filmszínházak. A film tartalma röviden: http://www.port.hu/szuts_mara_hazassaga/pls/w/films.film_page?i_film_id=38631 A teljes film megtekinthető itt: https://www.youtube.com/watch?v=rXToHIsrJwc_x005F_x000D_
Fiatal hölgy portréja. Budapest, a 19. század vége.
Leírás
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Osztrák-Magyar Monarchiával kapcsolatos képanyagában található a 19. század végén készült fénykép. A kép egy fiatal hölgy portréja. A nő haja magas kontyba van rendezve, amelybe elől és hátul egy-egy virágot tűztek. Frufruja a kor divatja szerint rövid. Ruhája testhez simuló, valódi- és díszgombok vannak rajta. Nyakában sötét bársony szalag; ezen kívül egymáshoz passzoló fülbevalót és brosst visel.
A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában található, 95x148 mm-es, fekete-fehér képeslap a siófoki Balaton partot ábrázolja nyáron. A képeslap digitális, nagyítható változata: http://postcards.arcanum.hu/hu/88417/. A képen a Tünde nevű hajó látható, amint Siófoknál beúszik a Sió-torkolatába. A parton egy férfi és egy nő üldögél a padon. Az 1960-as években járunk.
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet tulajdonában lévő kép Urbán Mára hagyatékának a része volt. A fekete-fehér, 9x12cem-es fotón az Isten hozta, őrnagy úr! című filmnek egy trafik mellett lévő óriásplakátja látható ferde szögben lefényképezve. A plakáton a film főszereplői, Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre és Venczel Vera látható. Az 1969-ben bemutatot színes magyar filmszatíra rendezője Fábri Zoltán (1917-1994) volt, de a forgatókönyvet is ő írta Örkény István Tóték című kisregénye alapján. A részletes filmismertető itt található: http://www.filmkultura.hu/filmek/cikk_reszletek.php?kat_azon=1455
