„A halott Jézus a kereszten: iszonyatos erejű tény... Szeretet, Igazság, Isten napfogyatkozása. Mégis kell szemlélnünk, ahogyan van, mivel – szemben a paradicsombélivel – e halott fa halott gyümölcse: a mi igazi élő fánk élő gyümölcse…” (Pilinszky János)

„Az alázat és a tapintat erénye nélkül hiú ábránd az ember… tökéletesedése. Ez előbb vagy utóbb csakis a gőg, a civakodás, az ítélkezés szülője lehet... A ’Szent Lator’ egykori nagyon elterjedt tisztelete örök jelkép lehetne számunkra…” (Pilinszky János)

„Amikor az ember csak bizonyosságra törekszik, a tények labirintusában nemcsak hogy eltéved, de végül amit érzékel se érzékeli már, valami olyasmi történik vele, ami a börtönnél, a ’puszta akadálynál’ is rosszabb: megfut előle a világ.” (Pilinszky János)

„Jellemző Jézus személytelen szava: ’Elvégeztetett’. Nem azt mondja, hogy ’elvégeztem’, hanem azt, hogy ’elvégeztetett’. Befejeztetett a megváltás nagy műve, emberi nyelven kimondhatatlan elhagyatottságban és alázatban.” (Pilinszky János)

„Mi a remekművek kulcsa? Az integráló erejük. Az, hogy adott meghasonlottságban és megosztottságban hányódó világot képesek egyetlen tragikus boldogító és üdvözítő egységben fölmutatni, akár egy monstranciát.” (Pilinszky János)