Ősnövénytan – lenyomatos kőzetek [homokkő] LIV. (Paleobotanikai gyűjt.); Lenyomat: Cinnamomum lanceolatum UNG – ősi babérféle, Glyptostrobus europaeus (BRONG) UNG – ősi mocsárciprus (2 db tűl.), Cinnamomum rossmässleri HEER - ősi babérféle (2 db lombl.)
Leírás
A Tatabányai-medencében három helyen (Vértesszőlős-Baromállás, Tarján, Tatabánya-Turul filmszínház) bukkant felszínre olyan kőzet, mely felső oligocén (egri) korú növénylenyomatokat tartalmaz. Az azonosított növények összetétele nagyon hasonló a három helyen, kis mértékű eltérés fedezhető csak fel. A lenyomat együttesek szubtrópusi klímára utalnak, ilyen a mai DK-Ázsiában van. A három közül a leggazdagabb lelőhely Vértesszőlős-Baromállás. Az agyagos homokkőben jó megtartással főként levéllenyomatok – ciprusfélék, fenyőfélék, babérfélék, gyertyán, nyír, fűz – figyelhetőek meg. A tarjáni agyagos homokkőben rossz megtartású lenyomatok találhatóak. A tűlevelű fajok hiányoznak, babérfélék és lombhullató fajok lenyomatai fedezhetőek fel. Köszönhetően Skoflek István gyűjtőmunkájának, a 21. században mi is megcsodálhatjuk, megismerhetjük ezt a kb. 25 millió éves növényvilágot. Lenyomat: Cinnamomum lanceolatum UNG – ősi babérféle, Glyptostrobus europaeus (BRONG) UNG – ősi mocsárciprus (2 db tűlevél), Cinnamomum rossmässleri HEER - ősi babérféle (2 db lomblevél), Cinnamomum sp. – fahéjfafélék (6 db lomblevél). A Vértesszőlős-Baromállás területén feltárt lelet 1976-tól a tatai Kuny Domokos Múzeum Paleobotanikai gyűjteményének egy darabja.
Ősnövénytan – lenyomatos kőzetek [homokkő] LIII. (Paleobotanikai gyűjtemény); Lenyomat: Glyptostrobus europaeus (BRONG) UNG – ősi mocsárciprus (1 db tűlevél), Pterocarya sp. – szárnyasdiófélék (4 db lomblevél)
Leírás
A Tatabányai-medencében három helyen (Vértesszőlős-Baromállás, Tarján, Tatabánya-Turul filmszínház) bukkant felszínre olyan kőzet, mely felső oligocén (egri) korú növénylenyomatokat tartalmaz. Az azonosított növények összetétele nagyon hasonló a három helyen, kis mértékű eltérés fedezhető csak fel. A lenyomat együttesek szubtrópusi klímára utalnak, ilyen a mai DK-Ázsiában van. A három közül a leggazdagabb lelőhely Vértesszőlős-Baromállás. Az agyagos homokkőben jó megtartással főként levéllenyomatok – ciprusfélék, fenyőfélék, babérfélék, gyertyán, nyír, fűz – figyelhetőek meg. A tarjáni agyagos homokkőben rossz megtartású lenyomatok találhatóak. A tűlevelű fajok hiányoznak, babérfélék és lombhullató fajok lenyomatai fedezhetőek fel. Köszönhetően Skoflek István gyűjtőmunkájának, a 21. században mi is megcsodálhatjuk, megismerhetjük ezt a kb. 25 millió éves növényvilágot. Lenyomat: Glyptostrobus europaeus (BRONG) UNG – ősi mocsárciprus (1 db tűlevél), Pterocarya sp. – szárnyasdiófélék (4 db lomblevél). A Vértesszőlős-Baromállás területén feltárt lelet 1976-tól a tatai Kuny Domokos Múzeum Paleobotanikai gyűjteményének egy darabja.
A Tatabányai-medencében három helyen (Vértesszőlős-Baromállás, Tarján, Tatabánya-Turul filmszínház) bukkant felszínre olyan kőzet, mely felső oligocén (egri) korú növénylenyomatokat tartalmaz. Az azonosított növények összetétele nagyon hasonló a három helyen, kis mértékű eltérés fedezhető csak fel. A lenyomat együttesek szubtrópusi klímára utalnak, ilyen a mai DK-Ázsiában van. A három közül a leggazdagabb lelőhely Vértesszőlős-Baromállás. Az agyagos homokkőben jó megtartással főként levéllenyomatok – ciprusfélék, fenyőfélék, babérfélék, gyertyán, nyír, fűz – figyelhetőek meg. A tarjáni agyagos homokkőben rossz megtartású lenyomatok találhatóak. A tűlevelű fajok hiányoznak, babérfélék és lombhullató fajok lenyomatai fedezhetőek fel. Köszönhetően Skoflek István gyűjtőmunkájának, a 21. században mi is megcsodálhatjuk, megismerhetjük ezt a kb. 25 millió éves növényvilágot. Lenyomat: Cinnamomum sp. – fahéjfafélék, ( 2 db lomblevél), Monocotyledonopsida – egyszikű. A Vértesszőlős-Baromállás területén feltárt lelet 1976-tól a tatai Kuny Domokos Múzeum Paleobotanikai gyűjteményének egy darabja.
Forrástevékenységhez kapcsolódva szilárd édesvízi mészkő keletkezik. Ez történt a pleisztocén korban Vértesszőlősön is. A kicsapódó mészanyag bevonatot képezett a a növényeken, belehulló leveleken, növényi maradványokon. A szerves anyag, vagyis a növények szárai, levelei idővel elbomlottak, de a kő megőrizte a növények alakját, formáját, gyakran az egészen finom szöveti jellegzetességeket is. Köszönhetően Skoflek István gyűjtőmunkájának, a 21. században mi is megcsodálhatjuk, megismerhetjük az akár több 10000 éves vértesszőlősi növényvilágot. Lenyomat: Alnus sp. – éger. A lelet a tatai Kuny Domokos Múzeum Paleobotanikai gyűjteményének egy darabja.
Forrástevékenységhez kapcsolódva szilárd édesvízi mészkő keletkezik. Ez történt a pleisztocén korban Vértesszőlősön is. A kicsapódó mészanyag bevonatot képezett a a növényeken, belehulló leveleken, növényi maradványokon. A szerves anyag, vagyis a növények szárai, levelei idővel elbomlottak, de a kő megőrizte a növények alakját, formáját, gyakran az egészen finom szöveti jellegzetességeket is. Köszönhetően Skoflek István gyűjtőmunkájának, a 21. században mi is megcsodálhatjuk, megismerhetjük az akár több 10000 éves vértesszőlősi növényvilágot. Lenyomat: Ulmus campestre – mezei szil, Dicotylophyllum – kétszikű. A lelet a tatai Kuny Domokos Múzeum Paleobotanikai gyűjteményének egy darabja.
