Szűz Mária szimbólumai
Oktatás
Általános
- Cím
- Mária-ábrázolások
- Leírás
- Felhők fölött holdsarlón álló Szűz Mária-alak sugárkoszorúban, feje körül 12 csillaggal. Kétoldalt 3-3 puttófigura különböző Mária-jelképekkel (liliom, rózsa, tükör, gyapjú), a két felső alak a Napra és a Holdra mutat. Mária feje felett „Symbola B[EATAE] MARIAE Virg[inis]” (A Boldogságos Szűz Mária szimbólumai) feliratú szalag. A Mária-ábrázolás alatt a Szűzanya további jelképei: zárt kert, előtte pálma- és platánfa között forrás, szélen kút, kétoldalt templom, ill. kapu, a háttérben torony s egy város látképe. A képmező alatt Mária az ábrázoláson (is) megjelenő jelképeit megnevező latin szöveg: „Christi param (Krisztusszülő, Krisztus anyja) signant Sol, Urbs, Lilia, Templum, Palma, Hortus clausus, Flos, Oleaque decor. Luna, Cedrus, Speculum, Puteus, Platanusque cupressus. Fons, Turris, Mariam: Vellera Porta notant.” (Nap, város, liliom, templom, pálma, zárt kert, virág, olajfa /dísze/, Hold, cédrus, tükör, kút, platán- és ciprus/fa/, forrás, torony, gyapjú, kapu) / Mária-szimbólumok: a Boldogságos Szűz Máriára utaló jelek, tárgyak (ószövetségi jelenetek és személyek, állatok és növények). A keresztény képzőművészet fontos kifejező- és díszítőelemei. Az ószövetségi Mária-szimbólumok előkép értékűek: a szeplőtelen fogantatás szimbólumai (égő csipkebokor, Gedeon gyapja, Áron vesszeje, Ezekiel zárt kapuja, Dávid elefántcsont tornya). Mint az Ég menyasszonyának jelképei a hortus conclusus, „zárt kert” (szüzesség), a lepecsételt forrás (élet forrása, Krisztus), a galamb (tisztaság). A Mária-litániák invokációi is Mária szimbólumaira épülnek (lorettói litánia). A természeti szimbólumok Mária erényeinek (tisztaság, alázat, bölcsesség, szeretet, hűség, erő stb.) képei: Nap, Hold, csillagok, liliom, rózsa (elvont díszítmény jellegű megjelenítése a rozetta), cédrus, ciprus, olajfa, pálma, ibolya, nőszirom, százszorszép stb. Majd a késő középkori művészetben a mindennapi élet tárgyai is szimbolikus jelentéssel kezdtek megjelenni: pl. nyitott könyv (Mária már újszülött gyermek-ként a kezében tartja), kút, tükör. A metszet a budapesti Piarista Múzeum gyűjteményének része. // A különféle Szűz Mária-ábrázolásokból összeállított válogatásunkban szereplő 17–18. századi barokk kori metszeteken Mária életéből vett jelenetek (eljegyzése Szent Józseffel, az angyali üdvözlet, a dolgozó és az együtt imádkozó Szent Család, Mária mennybemenetele), illetve a Mária-kultusz egyetemes szimbólumai, valamint a piarista rend és a különböző magyar vonatkozású Mária-kegyhelyek sokszorosított kegykép-, kegyszobormásolatai (máriacelli kegyszobor és kincstári kegykép, máriapócsi könnyező Madonna-kegykép, sasvári Pieta) jelennek meg. Az ábrázolások között jellemzően a következő általánosan elterjedt típusokkal találkozhatunk: a Fájdalmas Szűzanya (Mater Dolorosa), Köpenyes (oltalmazó) Madonna, a Segítő Mária (Mariahilf), a Napbaöltözött Asszony (mandorlában, lába alatt holdsarló, feje körül 12 csillagból koszorú), illetve a Máriát mint istenanyát (Genetrix, Theotokosz: istenszülő) karjában/ölében a gyermek Jézussal ábrázoló képtípusok. / A sokszorosított metszeteknek köszönhetően a zarándokok úti céljaként számontartott búcsújáróhelyek csodatévő, gyógyító erővel felruházott kegytárgyai, kultusztárgyai az egyszerű emberek otthonaiba is eljuthattak. A kegyképekről vagy kegyszobrokról készült metszetmásolatokat sokszor hozzáérintették az eredeti kultusztárgyhoz, hogy a csodatévő, gyógyító, óvó-védő, segítő erő a másolatra is átszálljon (népi vallásosság). / Kalazanci Szent József (1557–1648) az általa alapított piarista rendet Szűz Mária, Isten Anyja oltalmába ajánlotta. A rendalapító gesztusa a piarista címerben is teljesen egyértelműen megnyilvánult, amelynek motívumai Mária nevéből az összefonódó, koronázott M és A betűk, valamint a Mária, Isten Anyja szavak rövidítése (görögül: ΜΡΘΥ) lettek. A piaristák Mária iránti tiszteletének legfőbb hordozójává a 17. század végétől kezdve a San Pantaleo-templomban található Kegyes Iskolák Királynéja (Regina Scholarum Piarum) kegykép vált, amelyet 1688-ban helyeztek el a templom főoltárán; erről később számtalan festmény- és metszetmásolat készült. / Boldogságos Szűz Mária alakja számunkra különleges jelentőséggel bír mint Magyarország védelmezője (Patrona Hungariae), miután I. Szent István király a magyar Szent Koronát és országát Máriának ajánlotta. A 15–17. században Mária Napbaöltözött Asszonyként (lába alatt holdsarlóval) való ábrázolása a törökellenes küzdelmek jelképe lett. Az országfelajánlást ünnepélyesen és hivatalosan megismételte I. Lipót császár (1657–1705): a pozsonyi országgyűlés (1687) alkalmából Máriavölgybe zarándokolt, ahol a török alól fölszabadult országot Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta föl. A barokkban a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae jellegzetes ikonográfiája, melyen a Szűzanya fejére a 12 csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, másik kezébe a jogar került.
Kompetencia
- Műveltségi terület
- Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség