Általános

Cím

Kertész leszek

Leírás

A felvételen látható halasi csipketerítő Molnár Béla terve alapján készült 1958-ban, a fotó a kiskunhalasi Thorma János Múzeum gyűjteményének részét képezi. „A csipkék királynője, a királynők csipkéje – a halasi csipke. Az 1902-ben életre keltett halasi csipke - immár évszázados értékeivel - Magyarország és bátran mondhatjuk, a nagyvilág méltó büszkesége. A halasi csipkevarrás élő hagyománya 2010 szeptemberében felkerült a Magyar Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, így a magyar kultúra védett szellemi örökségének hivatalosan is része lett. A halasi csipke nemcsak egy alkotás, hanem Magyarország nagykövete is a világban. Számos kiválóság kapott halasi csipkét a magyar állam ajándékaként, mint IV. Károly és Zita királyné, Julianna holland királynő, Hitachi japán hercegnő, a libanoni és a ciprusi köztársasági elnök felesége, a japán császárné, II. Erzsébet brit uralkodó, Bush amerikai elnök felesége és a jordán királyné. Halasi csipkét adhattunk át 1996-ban II. János Pál pápának is. (…) 1902 decemberében a Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán mutatta be Dékáni Árpád, az azóta világhírűvé vált halasi csipkék első darabjait. »Halasi magyar csipkék, cérna és selyemből. Rózsás, szarvasos, bimbós, címeres, leveles, szőlős, virágos, lukacsos, hattyús, tubarózsás stb. mintával.« A budapesti Iparművészeti Múzeumban évenként rendszeresen megrendezett karácsonyi kiállítások felsorakoztatták a kortárs magyar iparművészet legjobb alkotásait, lehetőséget biztosítottak a művészeknek, műhelyeknek a bemutatkozásra, s egyúttal a kiemelkedő alkotások díjazásával, megvásárlásával lehetővé tették a további alkotómunkát is. Az eredeti magyaros mintákkal, »eredeti új technikával készült« halasi csipke ettől az időponttól kezdve a magyar iparművészet szerves részévé vált, s a halasi csipkeműhely egyike azon kevés, a századforduló táján alakult műhelynek, mely – sokszor nagy nehézségek közepette, de – a mai napig is működik.” (www.halasicsipke.hu)

Kompetencia

Műveltségi terület

Anyanyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Virágos ágon ülő páva (halasi csipke)

Leírás

A hívóképen virágos ágon ülő pávát mintázó ovális csipketerítő látható. A halasi csipkéről készült felvétel a kiskunhalasi Thorma János Múzeum gyűjteményének részét képezi. „A csipkevarrás már a XVII. századtól magas színvonalú volt Magyarországon. Mégis a magyar varrott csipke új, semmihez sem hasonlító fejezete a halasi csipke megalkotásával kezdődött, mely Dékáni Árpád rajztanár nevéhez fűződik. (…) Dékáni eredeti magyar mintákkal és új technikával akarta létrehozni az általa elképzelt új csipkét. 1902-ben bemutatta terveit az Iparművészeti Társulatnak, amely azokat érdekesnek találta. Az 1903-ban megrendezett Iparművészeti Kiállításon aranyérmet szavaztak meg a halasi csipkének és az 1904-es Világkiállításon St. Louisban már elkápráztatta a nemzetközi közönséget is, megelőzve ezzel az akkor már ismert brüsszeli csipkét. Dékáni megálmodott csipketerveit a kiemelkedő tehetségű helyi fehérneművarró, Markovics Mária valósította meg, aki hosszas próbálkozás után találta meg a más varrott csipkéhez nem hasonlító megoldást. Technikájának különlegessége abban rejlik, hogy a motívumokat erőteljes körvonal (kontúr) veszi körül, a köztes teret pedig szövő-öltéssel (stoppolás) és a hurok-öltés 60 féle változatával töltik ki. Tehát az „anyagot”, a csipkét tűvel és cérnával, teljes egészében kézimunkával hozták létre, mind a mai napig. Az idők során a kézzel varrt csipkére nem tudott hatni az elgépiesedett világ, épp ezért teszi a világon egyedülállóvá. A halasi csipke egy iparművészeti remek, (…) 2001 óta hivatalosan is szerepel a diplomáciai protokoll ajándéklistáján.” (Forr.: Hungarikumok Gyűjteménye – Magyar Értéktár)

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Galambos zsabó (halasi csipke)

Leírás

A felvételen csipkezsabó látható, mely Pongrácz Margit terve alapján készült. A kép a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban található. „A csipkevarrás már a XVII. századtól magas színvonalú volt Magyarországon. Mégis a magyar varrott csipke új, semmihez sem hasonlító fejezete a halasi csipke megalkotásával kezdődött, mely Dékáni Árpád rajztanár nevéhez fűződik. (…) Dékáni eredeti magyar mintákkal és új technikával akarta létrehozni az általa elképzelt új csipkét. 1902-ben bemutatta terveit az Iparművészeti Társulatnak, amely azokat érdekesnek találta. Az 1903-ban megrendezett Iparművészeti Kiállításon aranyérmet szavaztak meg a halasi csipkének és az 1904-es Világkiállításon St. Louisban már elkápráztatta a nemzetközi közönséget is, megelőzve ezzel az akkor már ismert brüsszeli csipkét. Dékáni megálmodott csipketerveit a kiemelkedő tehetségű helyi fehérneművarró, Markovics Mária valósította meg, aki hosszas próbálkozás után találta meg a más varrott csipkéhez nem hasonlító megoldást. Technikájának különlegessége abban rejlik, hogy a motívumokat erőteljes körvonal (kontúr) veszi körül, a köztes teret pedig szövő-öltéssel (stoppolás) és a hurok-öltés 60 féle változatával töltik ki. Tehát az „anyagot”, a csipkét tűvel és cérnával, teljes egészében kézimunkával hozták létre, mind a mai napig. Az idők során a kézzel varrt csipkére nem tudott hatni az elgépiesedett világ, épp ezért teszi a világon egyedülállóvá. A halasi csipke egy iparművészeti remek, (…) 2001 óta hivatalosan is szerepel a diplomáciai protokoll ajándéklistáján.” (Forr.: Hungarikumok Gyűjteménye – Magyar Értéktár)

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Galambok

Leírás

A hívóképen látható kisméretű csipketerítő Molnár Béla terve alapján készült. Magyaros virágmotívum körül szimmetrikusan elhelyezett két galamb, csőrükben ágat hoznak. A felvétel a kiskunhalasi Thorma János Múzeum gyűjteményének részét képezi. „A csipkevarrás már a XVII. századtól magas színvonalú volt Magyarországon. Mégis a magyar varrott csipke új, semmihez sem hasonlító fejezete a halasi csipke megalkotásával kezdődött, mely Dékáni Árpád rajztanár nevéhez fűződik. (…) Dékáni eredeti magyar mintákkal és új technikával akarta létrehozni az általa elképzelt új csipkét. 1902-ben bemutatta terveit az Iparművészeti Társulatnak, amely azokat érdekesnek találta. Az 1903-ban megrendezett Iparművészeti Kiállításon aranyérmet szavaztak meg a halasi csipkének és az 1904-es Világkiállításon St. Louisban már elkápráztatta a nemzetközi közönséget is, megelőzve ezzel az akkor már ismert brüsszeli csipkét. Dékáni megálmodott csipketerveit a kiemelkedő tehetségű helyi fehérneművarró, Markovics Mária valósította meg, aki hosszas próbálkozás után találta meg a más varrott csipkéhez nem hasonlító megoldást. Technikájának különlegessége abban rejlik, hogy a motívumokat erőteljes körvonal (kontúr) veszi körül, a köztes teret pedig szövő-öltéssel (stoppolás) és a hurok-öltés 60 féle változatával töltik ki. Tehát az „anyagot”, a csipkét tűvel és cérnával, teljes egészében kézimunkával hozták létre, mind a mai napig. Az idők során a kézzel varrt csipkére nem tudott hatni az elgépiesedett világ, épp ezért teszi a világon egyedülállóvá. A halasi csipke egy iparművészeti remek, (…) 2001 óta hivatalosan is szerepel a diplomáciai protokoll ajándéklistáján.” (Forr.: Hungarikumok Gyűjteménye – Magyar Értéktár)

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Mókus (halasi csipke)

Leírás

„A csipkevarrás már a XVII. századtól magas színvonalú volt Magyarországon. Mégis a magyar varrott csipke új, semmihez sem hasonlító fejezete a halasi csipke megalkotásával kezdődött, mely Dékáni Árpád rajztanár nevéhez fűződik. (…) Dékáni eredeti magyar mintákkal és új technikával akarta létrehozni az általa elképzelt új csipkét. 1902-ben bemutatta terveit az Iparművészeti Társulatnak, amely azokat érdekesnek találta. Az 1903-ban megrendezett Iparművészeti Kiállításon aranyérmet szavaztak meg a halasi csipkének és az 1904-es Világkiállításon St. Louisban már elkápráztatta a nemzetközi közönséget is, megelőzve ezzel az akkor már ismert brüsszeli csipkét. Dékáni megálmodott csipketerveit a kiemelkedő tehetségű helyi fehérneművarró, Markovics Mária valósította meg, aki hosszas próbálkozás után találta meg a más varrott csipkéhez nem hasonlító megoldást. Technikájának különlegessége abban rejlik, hogy a motívumokat erőteljes körvonal (kontúr) veszi körül, a köztes teret pedig szövő-öltéssel (stoppolás) és a hurok-öltés 60 féle változatával töltik ki. Tehát az „anyagot”, a csipkét tűvel és cérnával, teljes egészében kézimunkával hozták létre, mind a mai napig. Az idők során a kézzel varrt csipkére nem tudott hatni az elgépiesedett világ, épp ezért teszi a világon egyedülállóvá. A halasi csipke egy iparművészeti remek, (…) 2001 óta hivatalosan is szerepel a diplomáciai protokoll ajándéklistáján.” (Forr.: Hungarikumok Gyűjteménye – Magyar Értéktár) A kiskunhalasi Thorma János Múzeum gyűjteményének részét képező felvételen mókusalakkal díszített csipketerítő látható.

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia