Általános

Cím

Faragott furulya

Leírás

A képen látható, bodzafából készült, bizsókkal faragott hal- és virágmotívumokkal díszített furulya a kecskeméti Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményének részét képezi. E névvel általában a hatlyukú, végén fúvós, dugós változatot jelöljük, de jelentheti a hosszú furulyát is. Furulyakészitéshez leginkább bodza- vagy juharfát használnak. A hatlyukú furulyák átlagos hossza 30 és 50 cm között van. (…) A pásztorok a furulyát – mint egyéb eszközeiket – művészi faragással, ólomöntéssel, karcolással, néha diszkrét színezéssel is (spanyolozás) díszítették. Készítettek díszes „ostornyél-furulyát”, „bot-furulyát” (amelyet ostornyélként, pásztorbotként használtak), néha olyat is, amelynek egyik fele közönséges furulya, a másik pedig harántfurulya. (…) A csángóknál ritkán előforduló kettős vagy ikerfurulya nem egyéb, mint két egybeépített, azonos nagyságú és hangmagasságú, végén fúvós, dugós furulya, melyek egyikén hat hangképző nyílás van, a másikon nincs hangképző nyílás. Egyik változata a dunántúli hosszi furugla. (…) Hogy mi minden funkciója lehetett a régi pásztorok és parasztok életében a furulyának, arról ma már nehéz teljes képet alkotni. A regölésnek – a köcsögduda, láncosbot, csengők mellett – fontos hangszere. A betlehemes játékban is szerepel a pásztor. Közös mulatság, tánc hangszereként – a csángók kivételével – régóta nem használják. (…) Furulyaféle hangszerek a földkerekségen mindenhol vannak. Csontból, agyagból, fából készült példányok a történelem előtti korból is ismeretesek. Ásatási leletek tanúsága szerint Magyarország területén a honfoglalás előtt szintén ismerték (pl. istállóskői és szőnyi leletek). (Magyar néprajzi lexikon)

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

Faragott furulya

Leírás

A képen látható, faragott virágmintákkal díszített furulya a kecskeméti Leskowsky Hangszergyűjtemény (http://hangszergyujtemeny.hu/) részét képezi. A furulya „az ajaksípok családjába tartozó népi hangszer. E névvel általában a hatlyukú, végén fúvós, dugós változatot jelöljük, de jelentheti a hosszú furulyát is. Furulyakészitéshez leginkább bodza- vagy juharfát használnak. A hatlyukú furulyák átlagos hossza 30 és 50 cm között van. (…) A pásztorok a furulyát – mint egyéb eszközeiket – művészi faragással, ólomöntéssel, karcolással, néha diszkrét színezéssel is (spanyolozás) díszítették. Készítettek díszes „ostornyél-furulyát”, „bot-furulyát” (amelyet ostornyélként, pásztorbotként használtak), néha olyat is, amelynek egyik fele közönséges furulya, a másik pedig harántfurulya. (…) A csángóknál ritkán előforduló kettős vagy ikerfurulya nem egyéb, mint két egybeépített, azonos nagyságú és hangmagasságú, végén fúvós, dugós furulya, melyek egyikén hat hangképző nyílás van, a másikon nincs hangképző nyílás. Egyik változata a dunántúli hosszi furugla. (…) Hogy mi minden funkciója lehetett a régi pásztorok és parasztok életében a furulyának, arról ma már nehéz teljes képet alkotni. A regölésnek – a köcsögduda, láncosbot, csengők mellett – fontos hangszere. A betlehemes játékban is szerepel a pásztor. Közös mulatság, tánc hangszereként – a csángók kivételével – régóta nem használják. (…) Furulyaféle hangszerek a földkerekségen mindenhol vannak. Csontból, agyagból, fából készült példányok a történelem előtti korból is ismeretesek. Ásatási leletek tanúsága szerint Magyarország területén a honfoglalás előtt szintén ismerték (pl. istállóskői és szőnyi leletek). (Magyar néprajzi lexikon)

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

Karcagi virágos-életfás-madaras díszítésű, feliratos ólommázas cserépkulacs (készítő: Kántor Sándor, 1954. január 1.) - II.

Leírás

Mázas cserép. Élére állított korong, mely 4 kis lábon áll. Felül kicsúcsosodó hengeres, kidomborodó, majd újra összeszűkülő kerek szájjal, melynek összekeskenyedő peremére pontosan ráillik a kupola alakú kupak. Két vállán egy-egy pántból hajlított, keresztben elhelyezkedő fül, a két fül és a száj között 1-1 gömbölyű kidudorodás, mely keresztben lyukkal van átfúrva. A kupak az ide befűzött zsinórhoz van erősítve. Sárgás-fehér mázzal bevonva. Két oldalán és két fülén díszítés: Karcolt díszítés, melyet a máz nem fogott be, ezenkívül zöld, sötétbarna és világosbarna folt és vonaldíszek. A két fülön vonaldísz. A két oldalon a széleken körbefutó szegélydísz, ezen belül az egyik oldalon csókolódzó galambpár, és ezt övező két sorban elhelyezkedő virágmotívumok, a másik oldalon a bekarcolt szöveg fölött és alatt két sorban elhelyezkedő virágmotívum. A fedőkupak alján egy sor virág és vonalminta. A felirat szövege: Aki sokat iszik neki megy a falnak igyál hát mértékkel jót tesz a gyomrodnak Vedd ki jól részedet mindég a munkából, az után igyál jó bort ebből a kulacsból. Készült Karcagon 1954 dik évben Aki iszik belőle Váljon egészségére. A kulacs fenekén bekarcolt Kántor és Szabó Karcag felirat.

Kompetencia

Évfolyam

Természettudományos és technikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Anyanyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Walt Whitman érem – Finta Sándor alkotása (Amerikai Egyesült Államok, 1925. január 1.) - II.

Leírás

"Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel. Az öt centiméter átmérőjű, bronzból 1925-ben készült plasztika előlapján az 1819 és 1892 között élt jeles amerikai költő jellegzetes, hosszú hajú és szakállú feje látható. A farmer apa gyermekeként születő, nyolc testvérével már Brooklynban felnövekvő költő volt nyomdász, újságíró, tanító és hivatalnok is, az 1861 és 1865 között zajló polgárháborúban pedig a sebesülteket ápolta. És mindeközben egészen az utolsó percekig írta optimizmustól, életörömtől sugárzó, gondolatritmusokkal összefogott szabadverseit. Talán ez az életöröm foghatta meg Finta Sándort is, aki hasonló kalandok után lett befutott szobrász távol hazájától. A csikósbojtárként induló Finta Sándor öccse, a Zádori Oszkár néven Párizsban karriert csináló Gergely hatására kezdett el a börtönben fát faragni. Ide egy családi tragédia miatt került, hogy aztán szabadulván már harcolhasson a Nagy Háborúban és képzett szobrászként sorra kapja a honvédemlékmű-megrendeléseket. 1920-ban pedig Brazílián át New Yorkba érkezvén az amerikai magyarság első számú szobrásza lett. Hogy eredetiben olvashatta-e az első világháború előtt újra felfedezett amerikai költőt, annak talán nagyobb a valószínűsége. Az érme hátoldalán minden valószínűség szerint a sziklához láncolt Prométheuszt láthatjuk az elmaradhatatlan társával, a májából falatozó keselyűvel." (Pálffy Lajos: Finta Sándor és Walt Whitman) http://mandarchiv.hu/cikk/7409/Finta_Sandor_es_Walt_Whitman

Kompetencia

Évfolyam

Anyanyelvi kommunikáció

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Matematikai kompetencia

Általános

Cím

Faragással díszített, piros színű furulya Erdélyből

Leírás

A képen látható, faragással díszített, Erdélyből származó piros színű furulya Nagy Károly magángyűjteményének (Ózd) részét képezi. A furulya „az ajaksípok családjába tartozó népi hangszer. E névvel általában a hatlyukú, végén fúvós, dugós változatot jelöljük, de jelentheti a hosszú furulyát is. Furulyakészitéshez leginkább bodza- vagy juharfát használnak. A hatlyukú furulyák átlagos hossza 30 és 50 cm között van. (…) A pásztorok a furulyát – mint egyéb eszközeiket – művészi faragással, ólomöntéssel, karcolással, néha diszkrét színezéssel is (spanyolozás) díszítették. Készítettek díszes „ostornyél-furulyát”, „bot-furulyát” (amelyet ostornyélként, pásztorbotként használtak), néha olyat is, amelynek egyik fele közönséges furulya, a másik pedig harántfurulya. (…) A csángóknál ritkán előforduló kettős vagy ikerfurulya nem egyéb, mint két egybeépített, azonos nagyságú és hangmagasságú, végén fúvós, dugós furulya, melyek egyikén hat hangképző nyílás van, a másikon nincs hangképző nyílás. Egyik változata a dunántúli hosszi furugla. (…) Hogy mi minden funkciója lehetett a régi pásztorok és parasztok életében a furulyának, arról ma már nehéz teljes képet alkotni. A regölésnek – a köcsögduda, láncosbot, csengők mellett – fontos hangszere. A betlehemes játékban is szerepel a pásztor. Közös mulatság, tánc hangszereként – a csángók kivételével – régóta nem használják. (…) Furulyaféle hangszerek a földkerekségen mindenhol vannak. Csontból, agyagból, fából készült példányok a történelem előtti korból is ismeretesek. Ásatási leletek tanúsága szerint Magyarország területén a honfoglalás előtt szintén ismerték (pl. istállóskői és szőnyi leletek). (Magyar néprajzi lexikon)

Kompetencia

Műveltségi terület

Matematikai kompetencia